Bűncselekménnyé nyilvánítaná az MI-lejáratást a Mi Hazánk
A Mi Hazánk képviselője módosítaná a Büntető törvénykönyvet, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) létrehozott, személyazonosságot manipuláló tartalmakkal való visszaélést szankcionálni lehessen. Novák Előd szerint szerint büntetőjogi választ kell adni, mert az úgynevezett „deepfake” technológiák lehetővé teszik, hogy valós személyekről megtévesztően élethű felvételeket hozzanak létre. Ezek a tartalmak az érintettek, a közbizalom és a demokratikus intézmények ellen fegyverként használhatók, a magán- és a közérdek számára is súlyos sérelmet okozhatnak.
A politikus emlékeztetett rá, hogy hatályos Btk. 226/B. §-a a hamis felvételek nyilvánosságra hozatalát csak akkor szankcionálja, ha a cél a becsület csorbítása. Ez nem nyújt védelmet azokkal a manipulált tartalmakkal szemben, amelyek nem becsületsértőek, de engedélye nélkül készültek, súlyosan sértik az emberi méltósághoz, az önazonossághoz és a képmáshoz fűződő személyiségi jogait. A módosítás ezt a joghézagot pótolná.
A Mi Hazánk politikusa vétségként, egy évig terjedő szabadsátgvaesztéssel büntetné azt, aki másról hozzájárulása nélkül tesz közzé olyan kép- és hangfelvételt, amit mesterséges intelligencia vagy hasonló technológia felhasználásával hoztak létre vagy manipuláltak úgy, hogy az megtévesztően eredetinek, valóságosnak tűnhet. Már nem vétség, hanem bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lenne a büntetés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
vagy a választás, népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés rendjének befolyásolása céljából követik el.
Novák Előd szerint javaslata az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendeletének (EU AI Act) jogi terminológiájára is épít, uniós szinten ugyanis elismerik a deepfake kockázatát, átláthatósági kötelezettségeket írnak elő. Emlékeztet rá, hogy az EU AI Act az MI-rendszerek fejlesztőivel és telepítőivel szemben állapít meg kötelezettségeket, de a tagállami büntetőjognak kell fellépnie azzal a felhasználóval szemben, aki a technológiát konkrét személyek sérelmére alkalmazza. Ezt felismerve már több tagállam is lépéseket tett vagy tesz a manipulatív MI-tartalmak büntetőjogi szankcionálására.
Novák Előd szerint javaslata ebbe az európai tendenciába illeszkedve biztosítja az emberi méltóság és az alapvető jogok védelmét a digitális korban. Csepeli György szociálpszichológus professzor korábban szintén fellépést sürgetett az MI-generált audiovizuális tartalmakkal szemben, ám erre a fideszes többségű parlamentben gyakorlatilag kevés az esély, hiszen az utóbbi időben lettek egyre gyakoribbak az olyan MI-lejáratóvideók, amelyekkel a propaganda végleg bizonytalanná tenné a valóságot. A tisztánlátást segítheti, hogy Tükröm, tükröm… címmel hamarosan indul Simó György mesterséges intelligenciával foglalkozó hírlevél-sorozata a 24.hu-n.
