Válaszonline: elképesztően sok pénzt loptak a gázpiacról, az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet
Napjaink egyik legnagyobb csalássorozatának részleteit mutatja be a Válaszonline cikke, amely szerint valakik 2023 januárja és 2024 szeptembere között mintegy 67 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot, a földgáz áfáját elcsalva. A nyomozás sok apró részletet már felderített, de a lényegi nagy összefüggések teljes homályban maradtak. Ez pedig a cikk szerint arra utal, hogy az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet.
A portál szerint az említett időszakban legalább négy magyarországi energiakereskedő társaság különleges lehetőséghez jutott. Addig ismeretlen, jórészt frissen alapított cégek a piaci árnál olcsóbb gázt kínáltak nekik megvásárlásra. Összesen nyolc gázt eladó cégről tudnak, ezek közül hetet közvetlenül azelőtt alapítottak, hogy megkínálták szokatlanul olcsó gázukkal a magyar piacon régebb óta ismert, tekintélyes energiakereskedőket.
Tulajdonosaikat senki sem ismerte az egyébként alig néhány száz főt számláló magyar gáziparban, ahol konferenciákról, korábbi közös munkahelyekről és egymással kötött korábbi üzletekből lényegében mindenki ismer mindenkit. Ezek az új gázkereskedők aztán egyre több gázzal kereskedtek.
Részben külföldről hoztak be gázt, részben pedig (más kereskedők segítségével) külföldi eladóktól a gáztőzsdén vásárolták felkínált árujukat.
A történet egyik legérdekesebb vonatkozása, hogy ezek a frissen létrehozott kereskedők a gázt drágábban vették meg külföldi cégektől, mint amennyiért eladták Magyarországon. Emiatt voltak képesek a piaci árnál olcsóbban árulni a gázukat, és emiatt szép haszonra tehettek szert a tőlük vásárlók.
Úgy voltak képesek olcsóbban adni a portékájukat, mint amennyiért vették, hogy elcsalták az áfát. Amikor a gázt osztrák, bolgár, cseh kereskedőktől megvásárolták, akkor azután nem kellett áfát fizetniük. Amikor Magyarországon eladták, akkor már volt áfa a gáz árán, amit a vevők kifizettek nekik, és amit ezeknek a cégeknek be kellett volna fizetniük az államkasszába. Csakhogy nem fizették be. Ezt úgy oldották meg, hogy elképesztő kereskedésbe kezdtek, de nem a valóságban, hanem csak papíron, egészen pontosan elektronikus számlák kiállításával.
Alkalmanként volt, hogy több mint 60 ezer Huawei okosórát, máskor több tízezer Nintendo játékkonzolt vagy éppen okostelefont adtak-vettek, sokszor néhány napon belül többször is túladva az árukészleten. Amely árukészlet a valóságban sohasem létezett, csak számlák készültek az eladásokról.
Mint írják, sok jel alapján arra lehet következtetni, hogy ezek az elektronikai eszközökkel végzett, teljesen fiktív ügyletek tűntek fel a NAV-nak, és sok egymástól független szálon jutottak el vizsgálataik során a gázkereskedő cégekhez. Ezeket a körbeszámlázásokat alaposan fel is tárták mostanra a nyomozók, bár senkit sem tudtak elkapni vagy vád alá helyezni a szervezők közül.
Az ügyben vádat még senki ellen sem emeltek, de két gyanúsított január óra előzetes letartóztatásban van.
Ugyanakkor a Válaszonline szerint a legfontosabb, hogy semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó, nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel. Márpedig – írják – nemcsak a csalás mérete utal arra, hogy itt komoly figurák lehetnek a háttérben, hanem az is,hogy jelentős tőke és szakértelem kellett a rendszer felépítéséhez.
Hozzáteszik, mivel a gázkereskedelem rendkívüli módon szabályozott terület (úgy nemzeti, mint EU-s szinten), ráadásul a rezsicsökkentés politikája miatt egyébként is különleges kormányzati figyelem alatt áll, ezért az iparágban
További részletek a Válaszonline cikkében.
