Trump új szankciói világossá tették: végig hamis volt a magyar kormány külpolitikai alapállítása

Miközben Magyarországon a politikusok számháborút játszottak az október 23-i párhuzamos tüntetések tömegének méretével, két kifejezetten fontos dolog is történt, amelyek nem csupán Oroszország és Ukrajna konfliktusát, hanem Magyarország külpolitikáját is alapvetően befolyásolják.

Az egyik ilyen fontos esemény az október 23-án tartott uniós csúcstalálkozó volt, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kiutazott – körülbelül nyolcórás késéssel. A csúcson elfogadták ugyan a 19. szankciós csomagot Oroszország ellen – ezt Magyarország is támogatta –, ugyanakkor nem sikerült átvinni egy ennél is átfogóbb tervet.

Mostanra szokás lett az, hogy az uniós vezetők Magyarország nélkül adják ki a tanácsülések záró következtetéseit. Ezek a következtetések azok, amelyek irányítják az uniós politikát. Közvetlen következményük ugyan nincs, de a törvényalkotó szervek az itt lefektetett elvek és irányok alapján végzik a munkájukat. Amikor Magyarország először maradt ki a közös aláírók közül, lapunkban úgy értékeltük, hogy ezzel szakítottunk az Európai Unióval.

Ez az állításunk mostanra még igazabb lett. Jelenleg már az a norma, hogy a következtetéseket 26 tagország aláírja, Magyarország viszont nem. A tényleg fontos kérdésekben egyelőre nem vétózott a magyar kormány, legalábbis egyedül nem. Minden fontos dolgot, amelyekhez szükséges az összes tagország, mindig megszavaztunk. 

Ez most változhat.