Mire a bíróság elé kerülne az ügy, rég beégett az emberek agyába, hogy az AI-Magyar Péter a nyugdíjadóról magyaráz

• Ebben a választási kampányban már sorra jöhetnek a valóságosnak ható AI-videók ez ellenfél lejáratására.
• Pár napja Orbán Balázs lépett szintet: egy Magyar Péterre megszólalásig hasonlító karakter szájába adtak olyan mondatokat, amit ő nem, csak a párthoz köthető vagy kötött emberek mondtak. A szakértők üzeneteit eddig is Magyar programjaként állították be, az újdonság az volt, hogy ezt „vele” is mondatták el.
• Magyar feljelentést tett, és ígérte, a Tisza nem gyárt ilyen lejárató videókat, mire Orbán Balázs visszavágott egy korábbi, Magyar által posztolt manipulált felvétellel. Emiatt Orbán is tehetett volna feljelentést, de ilyen nem történt, ahogy jogszabályokat sem módosítottak. Így számukra is nyitva maradt a pálya.
• Azt már megírtuk, hogy a Fidesz ezzel debilként kezeli a választókat, de hol vannak a határok? AI-videóval bármi belefér? Miért nem szempont még, hogy a választókat hogyan befolyásolja egy hamisított videó? Ezekről beszéltünk Döbrentey Dániel jogásszal, a TASZ munkatársával.

„Magyar Péter legfeljebb magát tudná feljelenteni” – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón arra, hogy előző este a Tisza elnöke feljelentette Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját és a Fidesz kampányfőnökét egy AI-generált videó miatt. A videón egy Magyar Péter hasonmás szájába adták a Tisza alelnökének, illetve a tiszásként beállított Simonovits András nyugdíjszakértő és Petschnig Mária Zita közgazdász szavait.

Nem ez volt az első ilyen videó Magyarról, viszont az első olyan, ami igazán alkalmas lehet a választók megtévesztésére. Nem véletlen beszélt Magyar Péter is arról, hogy ez „nyílt választási csalás”. Ugyan a szereplőnek mélyebb a hangja Magyarénál, de felületesen nézve, vagy csak a feliratot olvasva egy átlagfogyasztó gondolhatja, hogy ezeket a Tisza elnöke mondja. A szöveg tartalma ellentétes azzal, amit a pártelnök egyébként kommunikál a nyugdíjakról. Magyar szerint ezzel „a rettegő hatalom nem 19-re, hanem 20-ra húzott lapot.”

Orbán Balázs és a Fidesz Magyar feljelentésére válaszul bányászta elő azt a manipulált felvételt, amit viszont Magyar Péter tavaly novemberben, Orbán Viktor szájába adva meghamisított mondatokat. Ez nem az a klasszikus, mesterséges intelligencia kreálta videó: a felvételen Orbán Viktor látható egy beszéde közben, és a miniszterelnök a saját hangján beszél arról, hogy ők Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői.

Magyar ezt abban az időszakban tette közzé „Tóninak” címezve, mikor sorra jöttek ki a volt barátnője, Vogel Evelin által rögzített felvételek, melyekről Magyar állította, azok manipuláltak, de azt már nem mutatta be bizonyítékokkal alátámasztva, hogy mely mondatokba nyúlhattak bele.

Orbán Balázs a nevére vette

Magyar videója után a Fidesz nem tett feljelentést – vagy ezt hangtalanul tették -, Magyar Péter viszont a rendőrséghez fordult. Szerinte Orbán Balázs tette a Büntető törvénykönyvbe ütközik, a miniszterelnök politikai igazgatója elkövette a 226/A. § (1) bekezdés szerinti becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vétségét, illetve a Btk. 226/B. § (2) bekezdésbe ütköző, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűntettét is.

Magyar bejelentése után megkérdeztük Orbán Balázst, hogy szerinte mitől volt jogilag rendben a videó, miért ő hozta nyilvánosságra, mi az a határ, amit a kampány során nem lépnek majd át, és mit szólna hozzá, ha Orbán Viktorról is hasonló megtévesztő videókat publikálnának, amire érdemi válasz helyett elküldték Orbán Balázs Facebook-posztját arról, hogy a Tisza eltitkolja a valódi programját, és ők nem jelentik fel Magyart „a sok hazugságért.”

Mikor újra feltettük a kérdéseinket, már a meghamisított Orbán-videóról szóló Facebook-posztot küldték válaszul, szerda este negyed 10 körül.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök nem osztotta meg a saját oldalán az Orbán Balázs által közzétett videót, az egyik posztját a politikai igazgatója melletti kiállásként is lehetett értelmezni. A miniszterelnök ugyanis arról írt, a Tisza újítása, hogy ők véletlen kotyogják ki a saját programjukat, és mikor az egyik szakértő a nyugdíjak megadóztatásáról és arról beszél, hogy a közép- és hosszútávú reformokról nem kell gondolkodni a választás előtt, annak valóban csalásszaga van.

Ugyan bő egy hónapja Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy mennyire írhatja át a jövő évi kampányt a mesterséges intelligencia, még azt mondta, hogy ő beérné a természetes intelligenciával is, Orbán Balázs akciójából valószínűsíthető, hogy a hasonló videók elárasztják majd a közösségi médiát. Vagy akár a hagyományos médiát is, hiszen például a köztévé Híradójában adtak már le részletet egy AI-videóból arról, ahogy Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kádban ülve zubog le egy vízesésen.

A nagy kérdés az, hol a határ: ha bármilyen tiszás politikus véleményét egy AI-generálta Magyar Péter szájába lehet adni, akkor egy AI-Orbán Viktor is „beszélhet” arról, hogy ’56 tanulsága alapján „Ukrajnával ellentétben Magyarország nem védekezett volna egy orosz agresszióval szemben”, súlyosan trágár véleményt fogalmazhat meg nőkről, mint ahogy az egyik fideszes polgármestere tette, de akár Putyin szavait is a szájába lehet adni? Vagy az eddig szóban elmondott rágalmakat lehet majd AI-generálta videókon ábrázolni arra hivatkozva, hogy mindez csak illusztráció?

Bár ez egy egészen új terület, nincsen jogi gyakorlat, de határok azért vannak – erről beszélt a 444-nek Döbrentey Dániel jogász, a TASZ munkatársa.

Döbrentey azt mondta, azt a tényállást, amire Magyar a feljelentésben hivatkozott, épp az elhíresült bajai videó miatt vették bele 2013-ban a Büntető törvénykönyvbe. A „természetes intelligenciával” készült videón egy olyan jelenetet játszottak el, mintha a Fidesz választási csalásra készülne Baján, csakhogy hamar kiderült, a forrás az MSZP akkori kommunikációs igazgatója, Déri Balázs volt.

„Ironikus módon ez a módosítás visszahullhat a kormánypártra.”

A Büntető törvénykönyv előfizetéssel elérhető kommentárjában kifejtik, hogy analóg és digitális felvételtípus is alkalmas lehet a becsület csorbítására, csak a rajz vagy festmény nem.

Vannak azért határok

Úgyhogy a mesterséges intelligenciával generált Magyar-videónál meg is van az első kérdés: az vajon felvételnek számít-e, hiszen a törvény elfogadásakor még nem is létezett a mesterséges intelligencia ezen formája. Döbrentey szerint a Btk. módosításakor egyértelműen az volt a cél, hogy a hamis és egyúttal becsületsértő felvételeket büntethessék, ugyanakkor a nem élőszereplős képsor felvet kérdéseket.

Az igazi kihívás a hatóságok számára az lesz, hogy eldöntsék, az AI-videó becsületsértő-e, ráadásul úgy, hogy ezt a tényállást eddig normál esetben sem alkalmazták – mondja a jogász. Önmagában tehát nem az AI-használat és nem is a valótlan tartalom jogsértő, hanem az, ha a tartalom a szereplőre nézve becsületsértő is.

„A bíróságnak – ha egyáltalán eljut odáig az ügy, és a rendőrségi vagy ügyészségi szakaszban nem szüntetik meg az eljárást - abban kell állást foglalnia, hogy más hangjának, véleményének egy AI-generálta politikus szájába adása mennyire sérti az emberi méltóságot, és mennyire válik tárggyá, eszközzé, emberi mivoltától megfosztottá, robottá a megjelenített politikus.”

A videón Magyart nem ábrázolják emberi mivoltát megalázó helyzetben, emiatt más ez, mint a láncos kutyás kép, amit szintén mesterséges intelligenciával generáltak, és a megyei lapok Facebook-oldalán terítették.

Döbrentey szerint Magyar egy polgári peres eljárásban, személyiségi jogi perben esélyesebben tudná érvényesíteni az érdekeit. Abban az eljárásban hivatkozhatna arra, hogy a személyes integritását sérti, hogy egy mesterségesen előállított, gépszerű karaktert csinálnak belőle, és olyan dolgokat mondatnak el vele, amik nem az ő gondolatai, ekként a karaktere tárgyiasul, eszközzé válik. Ez egyébként nevesített személyiségi jogokat is sérthet, a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot.

Ugyan itt is hónapok telhetnek el, mire kitűzik a tárgyalást, de itt nem utasíthatják el a feljelentést, és nincs szükség az eljáráshoz a rendőrségre és az ügyészségre sem. Magyar tudomásunk szerint ilyen feljelentést nem fontolgat.

Az ügy precedens nélküli: „leszámítva azokat a mércéket, amiket a bírói gyakorlat a jóhírnév és a becsület védelme kapcsán kialakított, nincsenek egyértelmű irányok és fix lépések, a jogalkalmazók most szembesülnek először hasonlóval, amikor el kell dönteni, hogy sérti-e valaki személyiségi jogait, ha egy mesterségesen generált karakter 80 százalékban egyezik vele és más szavait mondatják ki vele, vagy ez egyfajta karikatúra, amit közéleti szereplőkről lehet készíteni, esetleg véleménynyilvánítás, és csak azt jelképezi, hogy a tanácsadó és szimpatizáns véleménye egyezik a politikuséval. Ha a hatóságok komolyan veszik a feladatot, akkor egy összetett, sok szempontot mérlegre tevő eljárást láthatunk.”

A választáshoz közeledve egyre nagyobb a véleménynyilvánítás szabadsága, a közéleti szereplőknek pedig amúgy is jobban kell tűrniük a kritikát, főleg a politikai tevékenységükkel összefüggésben. Az emberi méltóságukat viszont nem lehet megsérteni, amiből következik néhány határ. Pár éve például az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az emberi méltóságot sértette, hogy egy kampányfilmben Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet majomként ábrázolták. „Ebből kiindulva az állatként ábrázolás lehet egy olyan kategória, ami nem fér bele. Ez sokszor vezet vitatható döntésekhez, de ez viszonylag következetes gyakorlat. Kérdés, hogy a soha el nem hangzott mondatokat ismételgető, AI által rajzolt karakter is ilyen jogi megítélés alá esik-e majd.”

Ugyanígy nem fér bele, hogy valakiről fake szexvideót, vagy szintén hamisított, bántalmazást mutató képsorokat tegyenek közzé, ezek a társadalmi megítélést objektíven és súlyosan rontó, valótlan tartalmak – mondja a jogász.

„De az, hogy valakit egy másik emberrel összemosnak, és valamennyire el is torzítják a hangját, nem biztos, hogy minden esetben határátlépés. Magyart lehetett volna olyan fiktív helyzetben ábrázolni, ami egyértelműen sérti az emberi méltóságát, de első ránézésre itt nem biztos, hogy ez a helyzet – még akkor sem, ha a videó célja nyilvánvalóan az ő hiteltelenítése, lejáratása. Ezt majd a bíróságnak kell eldöntenie. Az tény, hogy a technológiát rosszhiszeműen, dezinformációs céllal használták fel.”

Magyar számára valószínűleg az az igazán fájó pont, hogy ettől a videótól (is) csökkenhet a Tisza népszerűsége, hiszen egy kevésbé tudatos médiafogyasztó gondolhatja, hogy ez valóban ő, főleg, ha csak rövid időre villan fel előtte a videó, és csak a feliratozott változatot nézi, hang nélkül. Az AI-használatra figyelmeztető felirat pedig annyira jelentéktelen, hogy szinte észre sem lehet venni.

A legfontosabb ponton most nem véd semmi

Csakhogy ebben a szakaszban nem foglalkozik sem a büntető sem a polgári bíróság azzal, hogy ez a párt választási esélyeit hogyan befolyásolja. Ez a hivatalos kampányidőszakban, vagyis 50 nappal a választás előtt lesz téma – mondja Döbrentey. „A feljelentés szerinti tényállás minősített esete, amikor a cselekmény jelentős érdeksérelmet okoz: ezáltal a magán- és közérdek is sérülhet, itt pedig lehet jelentősége a társadalmi megbecsültség sérelmének.”

A hazugságnak, valótlan tartalom előállításának akkor van jogi következménye, ha a bíróság a valótlanságot a jóhírnévre vagy becsületre sérelmesnek találja, ez tehát az egyént érintő jogsérelemre fókuszál. A videót nézve Döbrentey úgy gondolja, a készítők eleve próbáltak kibúvót keresni, mert félig ugyan kitakarva, de odaírták, hogy kitől származik az idézet, amit az AI-Magyar Péterrel mondatnak el. Így akár érvelhetnek azzal is, hogy csak a Tiszával kapcsolatos kritikáikat fogalmazták meg.

„Annyira új az egész eljárás, a technológia, hogy a következő fél évben lesz ennek kézzelfogható, valódi joggyakorlata.”

Ha a rendőrségen és az ügyészségen is továbbmegy a feljelentés, akkor is több hónap telik el a bírósági döntésig. Ha viszont már a rendőrségen elbukik a feljelentés, az azt üzeni, hogy ennyi belefér.

Ettől persze nem lehet azt mondani, hogy a hivatalos kampányig mindenki hazudhat, ahogy a csövön kifér, hiszen mindig lehet büntetőfeljelentést tenni vagy polgári pert indítani, de az előbb felsoroltak miatt annak nincs azonnal hatása, vagy, ahogy a sajtóperekben látni, következménye sem.

A hivatalos kampányidőszakban azért lesz más a helyzet, mert ott már lehet a választási eljárási törvényben foglaltakra hivatkozni, mint a választás tisztasága, a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és az esélyegyenlőség. A kampányidőszakban az egyéni jogsérelem orvoslásánál is fontosabb, hogy rosszhiszemű eszközökkel senki ne okozhasson versenytársainak hátrányt és a választópolgárok megtévesztése számonkérhető legyen a versenytárs által.

A beadványokat első körben a választási bizottságok bírálják el, amelyek már vizsgálhatják azt, hogy valami rontja-e az AI-al lejáratott politikus választási esélyeit. Lehet mondani, hogy a kormánypárti többség miatt ezek elfogultak, de ha a Fideszről is elkezdenek gyártani hasonló stílusban AI-videókat, ugyanolyan döntést lesz kénytelen hozni a testület mindkét esetben.

Orbánék nem csak perelhettek volna

Döbrentey szerint nem biztos, hogy mindenre jogi eszközökkel lehet válaszolni, és ez erre az esetre is igaz. A közéleti viták jogi eldöntése nem mindig célravezető, ugyanakkor vannak esetek, amikor a jog közbelépése szükséges. Az AI-vel való visszaélés problémájára szerinte muszáj lenne valamilyen specifikus választ adnia a jogrendszernek, csakhogy ebben a kormányoldal, a törvényhozási többség nem tűnik érdekeltnek.

A Magyar által közzétett videó alapján Orbán Viktor ugyanúgy, ugyan azokra törvényi tényállásokra hivatkozva perelhetett volna – mondta Döbrentey Dániel. Nemhogy per nem volt, de még törvényt sem módosított a kormánytöbbség.

A jogász szerint ez alapján „minden jel arra utal, hogy ezt ők is elfogadták egy legitimen alkalmazható eszköznek, hogy maguk is gyárthassanak ilyen tartalmakat.”

A kampányt pedig elkezdték felpörgetni. Döbrentey nem hiszi, hogy az Orbán-videó lett volna a „casus belli”, csak jól jön most a Fidesznek hivatkozási alapként.

A Magyar-, illetve az Orbán Balázs-féle videók között azért van különbség: Magyar ezt illusztrációként használta azt bizonygatva, nem kellenek milliárdok egy ilyen videó létrehozásához, viszont annyira abszurd mondatokat adott a miniszterelnök szájába, hogy azzal kevésbé lehet befolyásolni választókat.

Ezzel szemben Orbán Balázs úgy tette közzé a videót, mintha az az igazságot mutatná be, és alapból nem látszik rajta, hogy valótlan.