Ez a Rozsomák-béka szőrös, és képes karmokat növeszteni
A guineai szőrösbéka (Trichobatrachus robustus) több szempontból is igencsak furcsának számít a békák között – írja az IFLScience.
A karmokat már 1900 körül megfigyelték, de csak jóval később jöttek rá, hogy miként jelennek meg: az állat veszélyes esetén eltöri saját lábujjcsontjait, amelyek aztán átszúrják a bőrt, segítve a védekezést.
A karmok ritkák a kétéltűek körében, és a guineai szőrösbéka esetében is csak átmenetiek, idővel visszacsúsznak a bőrbe. Azt nem tudni, hogy ez aktív folyamat-e, ám úgy tűnik, a csontok előbukkanását képesek irányítani az egyedek.
A szakemberek a példányokat kezelve megfigyelték, hogy kézbe véve vonaglanak, karmaikkal pedig az ember kezét kapargatják, vágásokat ejtve. Gerald Durrell 1954-ben elsőként számolt be a jelenségről, azt írta, mély, vérző sebet képesek okozni. Ezt a kameruni őslakosok is meg tudják erősíteni, egyes közösségek lándzsákkal vagy bozótvágókkal vadásznak a fajra, nehogy megsérüljenek.
A „szőrzet” szintén a faj érdekes vonása, ez a hímeknél figyelhető meg a párzási időszakban. A szőrszálak valójában hosszú, erekkel teli nyúlványok, amelyek segítik az extra oxigénfelvételt, amikor az állatok utódaikra vigyáznak.
A kétéltűek egyébként igen jók az önregenerálásban, valószínűleg ez is hozzájárul a faj bizarr csontkarmának kifejlődéséhez. A spanyol bordás gőte hasonlóan furcsa módon, bordái kinyomásával védekezik, bőrén keresztül pedig mérget választ ki.
