Ritkán jutunk el a cselekvésig: a magyar nőknek mindössze 26 százaléka végez rendszeresen önvizsgálatot

Sokat tudunk a mellrákról, de nem eleget

A mellrák világszerte a nők leggyakoribb daganatos betegsége, amivel sokan tisztában vagyunk, ahogyan az AstraZeneca megbízásából készült – a hazai felnőtt lakosság mellrákkal kapcsolatos ismereteit, érzéseit vizsgáló – felmérés eredményei is mutatják: A megkérdezettek közel fele – messze a legmagasabb arányban – jelölte meg a legtöbb nőt érintő daganatként, és alig kevesebben (43 százalék) vallottak arról is, hogy közeli rokonságukban/ismeretségi körükben előfordult megbetegedés. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lakosság lényeges ismeretekkel rendelkezik a mellrákról: 78 százalékuk gondolja helyesen, hogy korán felismerve a betegség gyógyítható lehet. Ismereteink ugyanakkor hiányosak: figyelmeztető jel, hogy mindössze a megkérdezettek 18 százaléka gondolja, hogy áttétes állapotban is sokáig lehet vele együtt élni, és 57 százalékuk gondolja csak, hogy a betegség fiataloknál is előfordulhat, és hogy többféle típusa létezik. Márpedig az emlőrák biológiailag rendkívül változatos lehet. Számos altípusa ismert, amelyek nagyban eltérő lefolyásúak lehetnek, különböző ellátást igényelnek, és eltérő gyógyulási esélyeket kínálnak. Éppen ezért nemcsak a korai felismerés, hanem a betegséghez való alkalmazkodás és az azzal való együttélés is tudatosságot igényel – és nem csak az érintettek részéről.

A korai felismerés eszközei és az edukáció szükségessége

A felmérés adatai azt mutatják, hogy széles körű az egyetértés abban, hogy a rendszeres, tapintásos mell-önvizsgálatnak fontos szerepe van a korai felismerésben – ami életet menthet. Ezzel az állítással a megkérdezettek 88 százaléka egyetért. Ugyanakkor aggasztó, hogy éppen a fiatal, 39 év alatti válaszadók körében alacsony, mindössze 52 százalák az ezzel teljes mértékben egyetértők aránya, illetve közülük végeznek legkevesebben rendszeresen önvizsgálatot (21 százalék). A nőknek továbbá csak a harmada tudja pontosan, hogy mikor és hogyan kell végezni ezt az egyszerű vizsgálatot, jellemzően az idősebbek és a magasabb végzettségűek.

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon 45 év felett javasolt, és érhető el az ingyenes mammográfiai vizsgálat – országosan szervezett behívásos népegészségügyi szűrővizsgálat keretében, különösen fontos a 45 év alattiak ismereteinek bővítése a témában, Mert bár arányaiban jóval ritkábban, de fiatal korban is kialakulhat mellrák. 2022-ben 959 újonnan felfedezett 45 év alatti mellrákos nőt regisztrált a Nemzeti Rákregiszter.

Bár a tájékozottság és a szűrés fontosságával tisztában vagyunk, összességében inkább azok járnak emlőszűrésre, akik tartanak a betegségtől, a személyes érintettség (család, ismerős) pedig tovább növeli a részvételt. A nők 26 százaléka válaszolta, hogy nem igazán jár el a vizsgálatokra. Ezek az eredmények mutatják, hogy bár az elméleti tudás erőteljesen jelen van a hazai lakosság körében, szükség van cselekvésre ösztönző további edukációra, különösen a fiatalok körében.

Túl a korai felismerésen

A javuló túlélési adatokban a korai felismerés és kezelés mellett az egyre gyakrabban felmerülő, ’krónikussá szelídített’ mellrák is szerepet játszik. A betegek ma már sokszor hosszabb ideig, megtartott életminőségben élhetnek, természetesen nem áldozatok nélkül. Az előrehaladott emlőrák ’ügye’ kevesebb figyelmet kap, noha az esetek egy részében a betegség eleve előrehaladott állapotban kerül felfedezésre, illetve nem elhanyagolható arányban, kb. 25-30 százalékban a korai stádiumban diagnosztizált és kezelt emlőrákok is kiújulhatnak.

Az elmúlt évek – évtizedek innovációi ellenére – illetve bizonyos aspektusból részben annak következtében, a mellrák ügye aktuálisabb, mint valaha. A túlélési mutatók további javítását célzó törekvések továbbra is az egyik legaktívabban kutatott tudományterületet jelölik, a zajló klinikai kutatások kiemelkedően magas számával. A tudatosság mellett a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésének köszönhetően egyre több, hosszan túlélő – valaha volt/gyógyult, vagy aktuálisan mellrákkal küzdő nő él társadalmunkban. 2020-ban 72 ezerre volt tehető számuk, a trendeket szem előtt tartva jelenleg vélhetően több mint 80 ezer nőről beszélhetünk. Fizikai, terápiás, pszichológiai támogatásuk közös feladatunk.

Tájékozódás, támogatás, együtt, egymásért

Akár a korai felismerésben, akár a betegséggel való megküzdésben az egészségügyi ellátórendszer mellett a családnak és közösségeknek is kiemelt a szerepe. A 40 év feletti megkérdezett nők 36 százaléka családtagjaival vagy házastársával, 34 százaléka az orvosával beszéli meg leginkább a mellrákkal kapcsolatos aggodalmait, 39 év alattiaknál ez az arány 34 és 22 százalék. Kiemelten fontos tehát a generációk párbeszéde, a fiatalok bevonása, a technológiai vívmányok/digitális eszközök körültekintő használata, valamint az, hogy a tájékozódás – nem csak a közvetlenül érintettek részéről, hanem a lehető legszélesebb körben – hiteles forrásból történjen. Tegyünk ezért együtt, egymásért, felelősen.