Idősek világnapja, rossz hír a nőknek: szinte biztosan tovább élnek, mint a megtakarításaik
Ma, október elsején van az idősek világnapja. Ebből az alkalomból készült az Allianz elemzése, mely onnan indul, hogy már-már közhelynek számít, hogy a fejlett világ kedvezőtlen demográfiai folyamatai, azaz az idősödő népesség egyre nagyobb nyomás alá helyezi a társadalombiztosítási rendszereket. Ez pedig még erőteljesebben irányítja rá a reflektorfényt az öngondoskodásra. Az időskori jólétet ráadásul számos egyéb tényező és trend is veszélyezteti – írják, aztán ki is fejtik, mire gondoltak.
Szendvicsgeneráció és szürke válás
Az egyik komoly rizikófaktor az úgynevezett „szendvicsgeneráció” sajátos élethelyzetének következménye: ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik kénytelenek egyszerre gondoskodni a saját gyerekeikről és a szüleikről. Ez leginkább a Millenial és az X generáció tagjait érinti, akik számára a legfőbb gondot nemcsak az jelenti, hogy a biztosító felmérése szerint ez a kettős feladat gyakorlatilag teljes munkaidős és fizetetlen munkát ad számukra, hanem az is, hogy az érintettek 60 százalékát saját bevallásuk szerint ez a helyzet arra kényszeríti, hogy visszavegyenek nyugdíjcélú megtakarításaikból vagy teljesen leállítsák azokat.
Hasonló fenyegetést hordoz a válás, különösen a manapság egyre gyakoribbá váló úgynevezett „szürke válás”, amikor a házastársak 50 év felett döntenek úgy, hogy külön folytatják az életüket. Márpedig a nyugdíjkorhatárhoz közeledve egyre nehezebb átprogramozni az addigi megtakarítási sémákat, miközben a népesség elöregedésének egyik „eredménye”, hogy az időskori szegénység egyéni szinten is egyre kevésbé kezelhető problémává válik.
Rosszabb helyzetben vannak a nők
Egy korábbi felmérésük szerint Ennek az okai szerteágazók. Egyfelől
- az EU-ban a nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel magasabb, mint a férfiaké, vagyis nagyobb eséllyel maradnak egyedül életük utolsó szakaszában.
Ehhez járul hozzá, hogy az EU-ban a nők átlagosan 12 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Magyarországon is hasonló trendek figyelhetőek meg, a nemek közötti bérkülönbség ráadásul itt 17,8 százalék.
A magyar nők szinte biztosan túlélik a megtakarításaikat
– véli a biztosító személybiztosítások igazgatóságának vezetője, Bencsik Tamás, aki szerint a férfiak sem dőlhetnek hátra: nekik ugyanúgy figyelmet kell fordítaniuk rá, hogy megalapozzák időskoruk anyagi hátterét.
Egyre többen dolgoznak nyugdíj után is
Életszínvonaluk megtartása érdekében egyre több magyar kénytelen dolgozni aktív éveit követően is. A KSH adatai szerint a 65 és 69 év közöttiek aktivitási aránya a 2009-es 4,8 százalékról 2024-re megháromszorozódott (15%), míg a 70–74-es korosztályban még nagyobb volt az ugrás: az arány 1,5-ről 7,4 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban.
Tavaly a 65 és 69 év közötti magyar férfiak közül csaknem minden ötödik (18,7%) dolgozott, míg az eggyel idősebb korosztályban minden tizedik (10,2%). Ez óriási változás a 16 évvel ezelőtti arányokhoz képest (6,9, illetve 2,5%), de a nőknél is nagy elmozdulás figyelhető meg: 65 és 69 év között 3,3-ról 12,1-re, a 70–74-es kategóriában pedig nulláról 5,5 százalékra emelkedett az aktivitási ráta.
Bencsik Tamás ugyanakkor úgy véli: azzal, hogy egyre tovább élünk, megkerülhetetlen ennek gazdasági velejáróit is átgondolni. Már csak amiatt is, mert a fent vizsgált trendek, mint például a szendvicsgenerációs élethelyzetek és a szürke válás negatív következményei Magyarországon is okozhatnak gondot. Az igazgató szerint a hosszú életre felkészülés része az ezzel összefüggő ismeretek bővítése, a nyugdíjtervezés, a nyugdíjba vonulás utáni jövedelembiztonság megteremtése.
Írtunk nemrégiben arról, hogy mivel jár a nyugdíjas munkavállalás, hogy a magyarok háromnegyede dolgozna nyugdíj után is, hogy anyagi biztonságban tudja magát, valamint arról is, hogy a NAV adatai szerint hány nyugdíjas volt állásban idén nyáron.
