Budáról még a hódító törökök is menekülni akartak
A Magyar Királyság oszmán megszállása a főváros 1541-es elfoglalásával vette kezdetét, az eseményt Nagy Szulejmán szultán tudatosan a „szerencsenapjára”, augusztus 29-ére időzíttette. A török számára megnyílt az út Bécsig, miközben Magyarország három részre szakadt, a csaknem 150 évig tartó állandó háborúskodás, a végvárakért vívott csaták és nagyobb hadjáratok hatalmas pusztulást hoztak az országra.
De mi történt mindeközben Budán, a török hódítás legnyugatibb központjában?
Ennek a folyamatnak a végét, a város 1686-os visszavívása előtti állapotokat mutatja be a Történelmi Animációs Egyesület új filmje Buda 1684 címmel. Hogyan nézett ki fővárosunk, és milyen volt az élet a török kori Pest-Budán? Mi okozta a lassú sorvadását, illetve milyen szerepet töltött be az Oszmán Birodalomban? Baltavári Tamás történészt, az egyesület elnökét kérdeztük.
Mi volt Buda valójában?
Kezdjük azzal, milyen szerepet töltött be Buda a középkori Magyar Királyságban, merthogy a közvélekedéssel ellentétben nem volt a mai értelemben vett „főváros”.
