Apja ötletéből, saját családjuk sorsát feldolgozva született Nemes Jeles László új filmje
Az Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László számára küldetést jelentett, hogy elmesélje új munkája, az Árva saját családja sorsa ihlette történetét – mondta a filmes a szegedi premier előtti bemutatón.
Nemes Jeles elmondta: alig fél évvel az 1956-os forradalom leverése után, a május elsejére készülő Budapesten játszódó film édesapja, Jeles András ötletéből született: ő írta meg az eredeti anyagot, a forgatókönyv fejlesztésére és a film elkészítésére pedig meg is próbált finanszírozást keresni, de nem sikerült neki.
A rendező szerint az apja túl közel volt a történethez, így talán túl fájdalmas is lett volna számára a film elkészítése. Ez neki sem volt könnyű, hiszen törekednie kellett arra, hogy megtalálja a megfelelő távolságot, a forgatókönyv – amit Clara Royer-vel együtt jegyez – írása során azonban mégis igyekezett minél inkább megtartani az alaptörténet oszlopait.
A film főszereplőjét, a tizenkét éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú pedig még mindig bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap aztán megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja, a fiú azonban nem hajlandó ezt elfogadni. A férfi beköltözik hozzájuk, a fiú pedig kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.
Nemes Jeles László hozzátette: a főcímben Nemes Lászlóként szerepel, ennek okára pedig a film megadja a magyarázatot.
Bár a művész korábbi filmjei, a Saul fia a második világháború, a Napszállta pedig az első világháború időszakában játszódik, készítésük során nem gondolt tudatosan trilógiára: a sors hozta így. A három alkotásban szerinte benne van az ország, a régió, és ezen keresztül az egész kontinens sorsa.
A rendező felidézte: a Kádár-korszak utolsó éveiben volt gyerek, ami nyomasztotta, így ezt az érzést is megpróbálta megjeleníteni a filmben. Az Árva a XX. század integrálásának fontosságára próbálja meg felhívni a figyelmet, szembenézés nélkül azonban nincs erre lehetőség – tette hozzá.
A beszélgetésből kiderült: annak érdekében, hogy valódi hatása legyen a gyerekszereplők karakterének, olyan jelentkezőket kerestek, akikben megvan a veleszületett drámaiság. Ez sikerült is, sőt, Barabás Bojtorján és Szabó Eliz a forgatókönyv utolsó tíz oldalát csak a gyártás végéhez érve láthatták, így ők sem tudták, miként fog befejeződni a történet.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, európai koprodukcióban készült film szerepelt a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyében (itt kérdeztük is a rendezőt) és a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál programjában is. Október 23-tól a hazai mozik is vetítik majd, sőt, jövőre az Árva képviseli Magyarországot a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben.
