GVH vizsgálattal érvel az OKSZ az árrésstop kivezetése mellett: nem a kiskereskedelem a ludas az áremelkedésekben
Két termékkört vetett átfogó gyorselemzés alá nemrégiben a Gazdasági Versenyhivatal, hogy képet alkosson az élelmiszerpiacot jellemző ármozgásokról. A hatóság mindkét termékkörben (tej és tejtermékek, illetve tojás) arra jutott, hogy
– hangsúlyozta az OKSZ.
A tej és a tejfeldolgozás terén a beszállítói árak
- az alapanyag költségek (nyerstej) emelkedése mellett olyan tényezők miatt emelkedtek, mint
- a dráguló munkaerő,
- az emelkedő rezsiköltségek (energia-, víz-, csatornadíjak), illetve
- a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami leginkább a csomagolás és a csomagolóanyag árak emelkedésén keresztül épült be a fogyasztói árakba.
A tej és tejtermékek árát vizsgálva a GVH azt is kimondja, hogy a kiskereskedelmi árrés 2023 közepétől jelentősen csökkent és 20 százalék alatti szinten stabilizálódott, ami minden termékcsoportban csökkentette a nyereséget, vagy veszteségessé tette az adott termék forgalmazását már az árréstop bevezetése előtt is. A GVH megállapítása szerint
- a fogyasztói árak a tojásnál is javarészt csak lekövették a beszállítói árak emelkedését.
A GVH szerint az értékláncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árrésstop veszteségbe fordította a kiskereskedőket, ami hosszú távon nehezen fenntartható.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ez önmagában is indokolttá teszi az árrésstop mielőbbi (most augusztus végére tervezett) kivezetését, mert az nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt. A munkaerőköltségek, a rezsidíjak és az EPR-költségek minden élelmiszert érintő területen emelkedtek sok egyéb költségtényezővel együtt. Ezeket a költségeket a termelők és a feldolgozók áthárítják a kiskereskedelemre: a GVH megállapította azt is, hogy a beszállítók egyre gyakrabban követelnek szerződésmódosítást a tőlük vásárló kiskereskedőktől.
Ha nem a kiskereskedelmi árrés okozta az év eleji áremelkedést, akkor az árrésstop nem is segít az infláció megfékezésben, más káros mellékhatásai viszont vannak
– jelentette ki Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Ezek miatt az árrés rendeleti úton történő csökkentése a vásárlókra is visszaüt. Amint arra a GVH tejről és tejtermékekről szóló vizsgálata is rámutat, a csökkenő árrés miatt a kiskereskedelem visszafogja a fejlesztéseket és nem tud annyi kedvezményeket biztosító akciót indítani, mint korábban.
A tej és tejtermékekről szóló vizsgálat emellett megállapítja azt is, hogy a 2024 második felében indult áremelkedés fontos oka volt a 2023-as árstop, valamint a kötelező akciózások rendszere, hiszen az árak az ebben az időszakban mesterségesen leszorított fogyasztói árakhoz képest emelkedtek (bázishatás). Ez a jelenség az árréstop kivezetése után is várható.
Minél később történik meg az árrésstop kivezetése, annál erőteljesebb a bázishatás, bár a kiskereskedelmi láncok közötti éles verseny valamelyest tompítani fogja a negatív következményeket
– szögezte le Kozák Tamás.
Az OKSZ mindezek fényében javasolja a kormánynak, hogy a tervezett augusztus végi időpontban törölje el a kiskereskedelmi árrésstopra vonatkozó rendeletet, mert az nem megoldja, csak a szőnyeg alá söpri a rendszerben gyűlő feszültségeket. A szövetség reméli, hogy vizsgálati eredményei alapján hasonló javaslatot tesz a kormánynak a Gazdasági Versenyhivatal is.
