28 ország közösen ítélte el Izraelt a segélyekre váró gázai civilek tömeges meggyilkolása miatt
Huszonnyolc ország külügyminiszterei hétfőn közös nyilatkozatban ítélték el Izraelt, többek között a segélyekre várakozó gázai civilek ellen hónapok óta tartó katonai támadásokért. A nyilatkozat úgy fogalmazott:
A gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el.
A közös nyilatkozat szerint az izraeli kormány segélyszállítási modellje veszélyes, fokozza az instabilitást és megfosztja a gázaiakat emberi méltóságuktól.
„Elítéljük a segélyek csepegtető adagolását és a civilek, köztük gyermekek embertelen meggyilkolását, akik a legalapvetőbb szükségleteiket, a vizet és az élelmet próbálják kielégíteni” – fogalmaztak a külügyminiszterek.
A nyilatkozat „rettenetesnek”, nevezte, hogy május vége óta több mint nyolcszáz palesztin halt meg, miközben segítséget keresett. Az izraeli kormány által a civil lakosságtól megtagadott alapvető humanitárius segítségnyújtás elfogadhatatlan. Izraelnek be kell tartania a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit – tették hozzá. Szót emeltek a Hamász által 2023 október 7-e óta „kegyetlenül fogva tartott” túszokért is, és azonnali szabadon bocsátásukat követelték. A nyilatkozat szerint a tárgyalásos tűzszünet kínálja a legjobb esélyt arra, hogy a túszok hazatérjenek, és véget érjen családjaik szenvedése.
„Felhívjuk az izraeli kormányt, hogy azonnal szüntesse meg a segélyek áramlásának korlátozását, és sürgősen tegye lehetővé az ENSZ és a humanitárius nem kormányzati szervezetek számára, hogy biztonságosan és hatékonyan végezhessék életmentő munkájukat” – figyelmeztettek.
Koncentrációs tábor?
A nyilatkozatban elítélték azt a sokat kritizált izraeli elképzelést is, hogy a kitelepített gázai lakosságot egy úgynevezett „humanitárius városba” telepítsék át. A múlt héten, mint ismert, Izrael volt miniszterelnöke, Ehud Olmert Izrael tervét a második világháborús koncentrációs táborokhoz hasonlította.
„Határozottan ellenezzük a palesztin megszállt területeken történő területi vagy demográfiai változásokra irányuló bármilyen lépést. Az izraeli polgári közigazgatás által bejelentett E1 települési terv, ha megvalósul, kettészakítaná a palesztin államot, ami a nemzetközi jog nyílt megsértését jelentené, és súlyosan aláásná a kétállami megoldást. Eközben a Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemet is beleértve, felgyorsult a települések építése, miközben a telepesek palesztinok elleni erőszakos cselekményei megsokszorozódtak. Ennek véget kell vetni” – figyelmeztetett rá a huszonnyolc külügyminiszter.
A közös nyilatkozatot Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Új-Zéland külügyminiszterei jegyzik.
Az AP szerint az izraeli külügyminisztérium elutasította a nyilatkozatot, mondván, hogy „a valóságtól elrugaszkodott, és rossz üzenetet küld a Hamásznak”. Izrael a Hamászt vádolja a háború elhúzódásával, amiért nem fogadta el az Izrael által támogatott javaslatot az ideiglenes tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról.
„A Hamász az egyetlen felelős a háború folytatásáért és a mindkét oldalon elszenvedett szenvedésekért” – írta Oren Marmorstein, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az X közösségi platformon.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee szintén elutasította az USA legközelebbi szövetségeseinek nyilatkozatát, amelyet „undorítónak” nevezett az X-en közzétett bejegyzésében, és azt írta, hogy inkább a „Hamász barbárjait” kellene nyomás alá helyezni.
Németország szintén nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz, de Johann Wadephul német külügyminiszter az X-en azt írta, hogy hétfőn beszélt izraeli kollégájával, Gideon Szaárral, és kifejezte „legnagyobb aggodalmát a katasztrofális humanitárius helyzet miatt”. A német külügyminiszter figyelmeztette Izraelt, hogy hajtsa végre az EU-val kötött megállapodásokat, hogy több humanitárius segélyt lehessen nyújtani a gázai polgári lakosságnak.
Az ENSZ emberi jogi hivatala kevesebb, mint két hete közölte, hogy közel nyolcszáz gyilkosságot vett nyilvántartásba az elmúlt hat hétben a Gázai övezetben működő humanitárius segélyosztó központoknál és segélyszállító konvojok közelében.
Izrael hónapokig szüneteltette a segélyezést
A gázai civilek segélyezését Izrael márciusban, az iszlám szent hónapja, a Ramadán kezdetén állította le a túlnyomó részt muszlimok lakta, háború sújtotta övezetben, ahol emiatt tovább súlyosbodott az éhezés a polgári lakosság körében. Ez világszerte tiltakozást váltott ki. A segélyezést végül május 27-én indították újra, mégpedig a nemzetközi gyakorlatban szokatlan keretek között.
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) segélypontjait az Egyesült Államok és Izrael támogatja, ezek magánvállalkozók bevonásával működnek. A gyakorlattal kapcsolatban szintén az ENSZ emelt kifogást, mivel megkerülik az ENSZ által felügyelt rendszert. Izrael viszont azt állítja, hogy az ENSZ segélyezési gyakorlata lehetővé tette, hogy a Hamász harcosai fosztogassák a civileknek szánt segélyeket.
Izrael 21 hónapja tartó megtorló hadművelete súlyos élelmiszer- és egyéb alapvető ellátási hiányt okozott a Gázai övezetben, az épített környezet nagy részét az izraeli hadsereg lerombolta, és az ott élő 2,3 millió ember többsége menekülni kényszerült.
A Hamász és a vele szövetséges iszlamista milíciák 2023 október 7-én törtek ki az izraeli blokád alatt álló területről, és megöltek mintegy 1200 embert Izrael állam déli részén, valamint több száz embert túszul ejtettek. Ezeknek a túszoknak a túlnyomó része mostanra kiszabadult. Az azóta tartó megtorló hadműveletekben az izraeli hadsereg a legfrissebb adatok szerint már több mint 59 ezer embert ölt meg, a halálos áldozatok nagy része nő, gyermek és idős ember volt. A támadásokban további mintegy 137.600 ember megsebesült, de túlélte a támadásokat.
A segélyelosztó központokhoz igyekvő lakosokat ért egyes tömeges halálos támadásokról például itt és itt mi is beszámoltunk korábban.
