Forog Vidnyánszky Attila egymilliárdos állami támogatással készülő Móricz-adaptációja

Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében. A játékfilm Móricz Zsigmond híres regényének feldolgozása Vidnyánszky Attila rendezésében. A film 43 napon át forog egészen július végéig, a forgatási helyszínek között lesz Debrecen, Fót, a hortobágyi puszta és tanyavilág, valamint Dömsöd, Kunpuszta és Szabadszállás is – derül ki a filmet több mint egymilliárd forinttal támogató Nemzeti Filmintézet közleményéből.

Móricz Zsigmond csodálatos művét 2008-ban már színre vittem a debreceni Csokonai Színházban, és azóta is folyamatosan foglalkoztat. Nagyon örülök, hogy a Nemzeti Filmintézet támogatásának hála filmvásznon is feldolgozhatjuk ezt a nemzeti klasszikust. Alapvető magyar sorskérdéseket fogalmazott meg Móricz a főszereplő, Szakhmáry Zoltán és úri társasága átmulatott éjszakájának történetében, ezért az Úri muri minden nemzedék számára fontos és aktuális mű. A móriczi kíméletlen kritika azért egyedülálló és hiteles, mert minden sorából kiérezhető rajongó szerelme szereplői: a magyar emberek, a magyar föld iránt

– mondta a rendező a filmről.

Vidnyánszky filmjének stábjában a szintén általa vezetett Nemzeti Színház számos társulati tagjának jutott hely. A főbb szerepekben Berettyán Sándort (ő a Most vagy soha! Petőfijének Berettyán Nándornak a testvére), Kovács Frigyest, Katona Kingát, Tabajdi Annát, Trill Zsoltot, Vecsei H. Miklóst, Kristán Attilát, Herczegh Pétert, Varga Józsefet, Tóth Lászlót, Schnell Ádámot, Rátóti Zoltánt, Szarvas Józsefet, Rubold Ödönt, Rácz Józsefet, Rusz Milánt, Nyári Oszkárt láthatja a közönség, valamint a filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem több hallgatója és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata is részt vesz.

„Móricz Zsigmond regénye azon irodalmi remekművek közé tartozik, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy szinte mindenki hallhatott Magyarországon. A végzet felé vágtató cselekménye, duhaj, sorsuk miatt nekikeseredő szereplői és belőlük áradó düh egészen különös, mégis ismerős létállapotot mutat be, amit átjár a határtalan öntudat, a szabadság – és a megújulás utáni vágy, illetve a hagyományok tisztelete. A magyar pusztán megelevenedő örökérvényű történet általunk készítendő feldolgozása az eredeti művet tiszteletben tartva, de a mai nézőkhöz szólva szeretné visszacsempészni ezt a jellegzetes móriczi világot a mozikba” – mondja Csáky Attila producer.

Móricz Zsigmond Úri muri című, 1928-ban megjelent regénye a millenniumi évben, 1896-ban játszódik, amikor Szakhmáry Zoltán földbirtokos az évszázados szokásokkal szakítva meg akarja reformálni a gazdálkodást a saját birtokán. Újító szándéka azonban a kor valóságába, a berögzött évszázados megszokásokba ütközik. A pénzügyi összeomlás közepette szívét egy megoldhatatlan dilemma köti gúzsba: a szerelmet és vele a szabadságot, vagy a családot és a polgári életet válassza… Elkeseredésében egy hatalmas mulatságra hívja össze az urakból álló régi társaságot.

A tervek szerint 2026-ban mozikba kerülő film kapcsán Vidnyánszky nemrég egy meglepő megállapítást is tett:

Az »okosban« megoldjuk korrupt világa, a mindenek fölött, alatt, mögött lévő érdekek szövevényében való érvényesülés és érdekérvényesítés játszmáit látjuk ma is

– mondta a rendező a Nemzeti Színház saját magazinjának adott interjújában.