Vezető matektanár az érettségiről: Nem volt semmi váratlan, de az ötöshöz sokat kellett tudni
A mai feladatsor teljesen jól illeszkedik az elmúlt évek trendjébe, tehát nem volt benne semmi váratlan
– értékelte a középszintű írásbeli matematikaérettségi feladatait a 24.hu kérdésére Ujházy Márton matematikus, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium matematika vezetőtanára, aki sok éve készít fel diákokat eredményesen a matematika érettségire.
Az első rész – mint mondta – szokás szerint rövid feladatokból állt, a második részben viszont voltak kicsit hosszabb, több ismeret mozgósítását igénylő kérdések is.
„Jellemzője ezeknek a feladatsoroknak, az ideinek ugyanúgy, mint a többinek, hogy a matematikai kompetenciák mellett a szövegértési kompetencia is hangsúlyos bennük, tehát a legtöbb feladatban valamilyen szöveges tartalomból kell a matematikai modellt felállítani” – magyarázta a vezető szaktanár.
Tavaly óta az érettségi követelményrendszerben van néhány fogalom, ami újdonságot jelent. Ezek közül volt, amelyik megjelent az idei érettségiben is. Ilyen például, hogy sodrófa diagramot is kellett készíteniük a diákoknak.
„Minden évben előfordul, hogy amikor a diákok kijönnek a vizsgáról, a feladatsort váratlanul nehéznek értékelik. Emellett viszont tudható, hogy elég stabilan ugyanaz az országos átlag születik évről évre. Erről az érettségiről is elmondható, hogy a ketteshez szükséges 25 százalékot elég könnyű volt összegyűjteni, sok apró, könnyen megválaszolható kérdést is tartalmazott a feladatsor. Az ötöshöz viszont azért elég sok ismeretet, módszert kellett tudni összerakni” – összegezte a tapasztalatokat.
Az írásbeli érettségi első részében sok apró feladat szerepelt, amelyekben nem nagyon kellett indokolni, csak ismerni bizonyos fogalmakat, módszereket, olyanokat, mint a halmazműveletek, a legkisebb közös többszörös, a hatványozás, a gráfok, a sodrófa diagram (ez volt az újdonság), kis trigonometria, és valószínűség-számítás. A feladatsor második felében meg kellett tudni oldani egyenletet, illetve kellett szövegből egyenletet felírni. Egy egész feladat épült trigonometriai számításokra, illetve függvényekre. Utána három választható feladat következett – összegezte Ujházy Márton.
A választható részben előjöttek olyan gondolatok, amelyek nehezebbek, összetettebbek. Hosszabb szövegből kellett kinyerni az adatokat, és ez alapján felállítani a matematikai modellt
– fűzte hozzá. Ebben a blokkban volt valószínűségszámítás, halmazok, a térgeometria és az exponenciális folyamatok.
A vezetőtanár elmondta: a középiskolai matematikaérettségiben a feladatok ugyanolyan szellemben születnek immár nagyjából húsz éve. Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) ezen a területen nem hozott érdemi változást, tehát nem változtatta meg a vizsga milyenségét. A változás inkább abba az irányba mutatott, hogy sok ismeretanyag került ki a középszintű követelmények közül, viszont csak igen kevés került bele.
Az nem mondható, hogy az idei feladatok emiatt könnyebbek lettek volna, mint a korábbiak, de szűkebb az az ismeretanyag, amit tudni kell az érettségire
– fogalmazott Ujházy Márton, példaként említve, hogy a trigonometria, koordinátageometria és a logaritmus jelenléte egyértelműen mérséklődött, ami könnyebbség lehet a vizsgázóknak.
