Az óceánok titkai: Többet tudunk az űrről, mint a tengerekről?

2 days ago

25 megtekintés

Forrás: Raketa

Bolygó

Kép forrása: Raketa

AI összefoglaló

A közhiedelemmel ellentétben a tudomány nem feltétlenül ismeri jobban az űrt a mélytengereknél, mivel az óceánok nagy része még mindig feltérképezetlen. Ez a tény rávilágít arra, hogy mennyi mindent kell még felfedeznünk saját bolygónkon.

Tovább az eredeti cikkhez

Kapcsolódó cikkek

A Harry Potter sztárja jobban keres a hajas OnlyFans karrierjével, mint a színészettel

A Harry Potter Lavender Brownjaként ismert Jessie Cave szerint az OnlyFans megváltoztatta az életét.

4 days ago · GS+

A fekete autók utastere tényleg sokkal jobban felforrósodik a napon parkolva, mint a fehéreké?

Több tényező is szerepet játszik abban, mennyire forrósodik fel az autó, és meglepő módon nem a szín a legfontosabb ezek közül.

5 days ago · Telex

Szomjazik a föld, de esőre alig van remény

A jövő hét első felében ismét visszatér a kánikula, a csúcshőmérséklet kedden akár a 38 fokot is elérheti - írja Facebook-posztjában a HungaroMet. Ezt követően egy gyenge hidegfront hoz enyhülést, érdemi csapadékra azonban továbbra sem érdemes számítani.

4 days ago · Portfolio

Nem minden hallgatás jelent elzárkózást: miért értik félre egymást a szegediek és a kínaiak?

A BYD és az egyetem miatt a kínai jelenlét már a szegedi hétköznapok része, a legtöbb félreértés mögött mégsem feltétlenül kulturális különbségek vagy tudatos elzárkózás áll.

1 week ago · Telex

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.