Módosítás: a hatalom természetéről és az államról

1 day ago

11 megtekintés

Gazdaság

AI összefoglaló

Melléthei-Barna Márton (Tisza) szerint az alaptörvény tizenhatodik módosítása nem csupán technikai változtatás, hanem egy állásfoglalás arról, milyen államot szeretnének építeni Magyarországon. Kiemelte, hogy a hatalom nem örök, és senki sem válhat leválthatatlanná, ami az erkölcsi és alkotmányos rend, valamint az emberről, szabadságról és közösségről alkotott nézeteket is érinti.

Tovább az eredeti cikkhez

Kapcsolódó cikkek

Melléthei-Barna Márton szerint nem visszamenőleg akarják korlátozni a miniszterelnöki ciklusokat

A Fidesz szerint direkt Orbán Viktorra szabták az első Alaptörvény-módosítást, ráadásul visszamenőleg. A benyújtója megindokolta, hogy ez utóbbi miért nem igaz.

1 week ago · Telex

Melléthei-Barna Márton szerint nem túlzás, hogy börtönt is érhet, ha valaki magasról tesz a vizsgálóbizottságra

Az Alaptörvény elsőként javasolt módosításaival a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnne, de a közpénzek fölött diszponáló alapítványok felszámolásának még csak elvi lehetősége nyílna meg. A miniszterelnökök hivatali idejének 8 évben korlátozása pedig minden politikusra vonatkozna a jövőben – mondta el Melléthei-Barna Márton.

2 days ago · HVG

Magyar Péter korrigálja az Alaptörvény-módosításukat

A javaslat benyújtója, Melléthei-Barna Márton jelentette ezt be bizottsági ülésen.

2 days ago · 444

Tényleg kigyomlálná a kereszténységet a Tisza az Alaptörvényből?

Több ponton is beleíratta a fideszes kétharmad az Alaptörvénybe a kereszténységre való hivatkozást. Ebből az egyiket kihúzni javasolja a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Sokan rögtön keresztényüldözést kiáltottak. De van-e okuk rá?

1 week ago · HVG

A Tisza párt majdhogynem példátlan lépésre szánta el magát - Hatalmas hullámokat vet a lex Orbán

Melléthei-Barna Márton, a Tisza egykori igazságügyi miniszter-jelöltje, valamint Hantosi István 2026.május 20-án nyújtotta be a tizenhatodik Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslatát, amely 8 évben korlátozná a magyar kormányfői tisztség betöltését. Ez alapvetően majdhogynem példátlannak minősül a parlamentáris demokráciákban, de ha kitágítjuk a vizsgálati kört és a politikai hatalomgyakorlás mikéntjét is számba vesszük, akkor látható: a megoldás korántsem minősül újdonságnak. Ráadásul, a "kancellárdemokrácia"-ként jellemezhető magyar politikai rendszer esetében a miniszterelnök politikai felhatalmazása és mozgástere a gyakorlatban is közelebb áll egy erős elnöki hatalomhoz, amely indokoltá teheti az intézményi korlátokról szóló vitákat.

1 day ago · Portfolio

„Ez nem politikai bosszú” – a parlamentben vitáznak a lex-Orbánnak is nevezett Alaptörvény-módosításról

Mellétheti-Barna Márton szerint több demokratikus jogállamban létezik ilyen korlátozás, a fékek és egyensúlyok rendszerének fenntartását segíti. Gulyás Gergely szerint ugyanakkor csak Belize-ben és Thaiföldön van erre példa. Az Alaptörvény-módosításról vitáznak.

1 day ago · Telex