Az infláció szétrombolta Közép-Európa felzárkózási modelljét

7 months ago

53 megtekintés

Gazdaság

Kép forrása: Portfolio

AI összefoglaló

Az Európai Bizottság friss tanulmánya szerint a 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép-Kelet-Európában, különösen Magyarországon jóval erőteljesebb volt, mint Nyugat-Európában, és alapjaiban rendezte át a régió versenyképességi helyzetét. Az árak és bérek gyors felzárkózása, a lassan növekvő termelékenység és a nemzeti valuták reálfelértékelődése együttesen aláásták azt az évtizedekig működő modellt, amely olcsó munkaerőre és alacsony költségszintre épült.

Tovább az eredeti cikkhez

Kapcsolódó cikkek

Most látszik igazán az elmúlt évek inflációs sokkhatása: padlón a gazdaság, ebből még évekig nem lesz kiút

Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020-2024 közötti inflációs sokk után.

7 months ago · Pénzcentrum

Olyan versenyképességi csapdába került Magyarország, amiből évekig nem látszik kiút

A 2020–2024-es inflációs sokk nemcsak az árakat emelte meg, hanem látványosan átrajzolta az uniós országok egymáshoz viszonyított költség- és árversenyképességét is. A GDP-deflátor alapján Magyarország közel 60%-os kumulált drágulása – a forint jelentős gyengülése ellenére – jelentős relatív reálfelértékelődést okozott, miközben több nyugat-európai országban ennek töredéke volt az árszintemelkedés. A folyamat kulcscsatornája az egységnyi munkaerőköltség: a bérek sok helyen gyorsabban nőttek, mint a termelékenység, így több közép-kelet-európai gazdaságban megjelent a „versenyképességi túllövés” kockázata. A kérdés az, hogy az eltolódás mennyiben tekinthető fenntarthatónak, és ha nem, milyen lassú és költséges korrekciók – exportvesztés, beruházási fék, belső alkalmazkodás – következhetnek a következő években.

7 months ago · Portfolio

Kiderült, mi vágta sutba a magyar gazdaság növekedési receptjét: a versenykésességünk is mélyütést kapott

A magyar infláció nem csupán nagyobb mértékű, hanem eltérő szerkezetű is volt a nyugat-európai országokhoz képest.

7 months ago · Pénzcentrum

Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Az egész kelet-közép-európai térség ismerős problémákkal néz szembe: a versenyképesség egyre inkább csökken, az eddigi egyik legnagyobb komparatív előnyt jelentő "olcsó" munkaerő egyre inkább drágul. Ha a cél a jelenlegi növekedési ütem fenntartása – neadjisten újra 3 százalékos bővülést szeretnénk látni –, akkor a jövőbe történő beruházás nem halogatható tovább – mutatott rá Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete. Az exportunk szenvedésének a kínai előretörés és Donald Trump amerikai elnök vámjai is megágyaztak, a régió hosszú távú jövője szempontjából pedig kulcskérdés, hogy hogyan lesz vége az orosz-ukrán háborúnak. Ha biztosak a garanciák, akkor nem kell minden fillért védelemre költeni, és megnyílhat az út más fejlesztések előtt.

7 months ago · Portfolio

Hullik a sok milliárd eurós fegyverpénzeső a közép-európai országokra, de Magyarország még mindig várja a tanklóvét

Európa továbbra sem tud közös hadsereget építeni. Közös hitelt viszont tud felvenni. A SAFE nevű új uniós eszköz 150 milliárd eurónyi kedvezményes forrást nyit meg a tagállamoknak fegyverkezésre, a közép-európai országok az elsők között álltak sorba.

7 months ago · 444

A Tisza Párt gazdasági szakértője szerint Magyarország 2030-ra érhet az eurózóna közelébe

Kármán András azt mondta, a magyar gazdaság rengeteget nyerne a közös európai deviza bevezetésével.

7 months ago · Telex