Öt pillér, huszonhét út: ezért működik rosszul az uniós klíma- és energiastratégia

2 days ago

3 megtekintés

Forrás:

Portfolio

Globál

Mióta az Európai Unió csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz, vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelem öt kulcsfontosságú területén: az energiabiztonság megerősítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az energiahatékonyság növelésében, a belső energiapiac megerősítésében, valamint a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdításában. Az uniós előírásoknak megfelelően minden tagállam elkészíti saját Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), amely stratégiai keretet biztosít ahhoz, hogy az energiaügyi és éghajlatpolitikai prioritásaikat összhangba hozzák az EU közös célkitűzéseivel. A tervek célja, hogy hozzájáruljanak az EU 2030-as klímapolitikai vállalásainak teljesítéséhez, biztosítva a közös célok megvalósítását és a tagállamok közötti szorosabb koordinációt. Az Energiastratégia háromrészes NEKT-kritikájának első része.

Tovább a teljes cikkhez

Kapcsolódó cikkek

Csúnya vége lehet, ha egy kulcsfontosságú témában nem tudnak kiegyezni az uniós tagállamok

Amikor 2019 végén az Európai Bizottság bemutatta az Európai Zöld Megállapodást, nem pusztán környezetvédelmi stratégiát hirdetett: ez a keretrendszer az EU gazdasági és iparpolitikai jövőjének is irányt kívánt szabni. A cél az volt, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, melyet kötelező erővel erősített meg az első Európai Klímarendelet. E hosszú távú cél elérése nem valósulhat meg világos, hiteles középtávú célkitűzés nélkül, ennek jegyében a Bizottság 2040-re az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) 90%-os csökkentését javasolta, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok Nemzeti Energia- és Klímatervei (NEKT-ek) jelentik a végrehajtás keretét. A középtávú célkitűzés nemcsak a 2030–2050 közötti időszak alatti kötelezettségek világos kijelölését szolgálja, hanem azt is, hogy a dekarbonizációhoz kapcsolódó szabályozási, beruházási és iparpolitikai döntések hosszú távon is kiszámítható keretek között születhessenek meg. A bizottsági javaslat értelmében az uniós klímacélok részben nemzetközi karbonkreditek kereskedelme által is teljesíthetők lennének. Azonban egyre több eset kerül napvilágra, ahol az önkéntes piacon vásárolt kreditek ténylegesen nem járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, sőt szélsőséges esetekben épp a természet kizsákmányolását, vállalati zöldre mosást, illetve emberi jogi sérelmeket eredményeztek. A politikai döntés önmagában nem elég, a 2040-es cél sorsa azon is múlik, hogy a NEKT-ek mennyire megalapozottak, és hiteles eszközrendszer támasztja-e alá a végrehajtást. Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának második része.

14 hours ago · Portfolio

Felforrtak az indulatok Brüsszelben az uniós pénzek miatt – utcára mentek az emberek

Az Európai Bizottság a nyáron mutatta be a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret javaslatát, amely minden korábbinál átfogóbban alakítaná át az uniós támogatások szerkezetét. A tervezet a kohéziós és agrártámogatások összevonásával egyetlen, teljesítményalapú rendszert hozna létre, amelyben a tagállamok saját nemzeti és regionális terveik alapján hívhatnák le a forrásokat. A Bizottság szerint ezzel egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá válna a pénzelosztás, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy a döntéshozatal súlypontja a régióktól a nemzeti kormányokhoz kerülne. A feszültség a héten az Európai Régiók és Városok Hetén is tetten érhető volt, ahol a CohesionAlliance demonstrációval hívta fel a figyelmet arra, hogy az új rendszer a források központosításához és a helyi érdekérvényesítés gyengüléséhez vezethet.

4 days ago · Portfolio

Már megkaptuk, most mégis elbukhatjuk? EU-per indult a Magyarországnak ítélt 10 milliárd euróról

Magyarország és az uniós pénzek ügye olyan csavaros forgatókönyveket produkál, hogy már az Európai Parlament perli az Európai Bizottságot. Mi történt? Kedden elindult a per, amely Magyarország befagyasztott uniós pénzeiről szól, mégis az Európai Parlament és az Európai Bizottság között zajlik – írta meg először a hvg.hu. A portál cikkében felidézi, hogy az EU különböző […]

5 days ago · Forbes

Nem lesz egyszerű az útja Putyinnak Budapestre

Az Európai Unió várhatóan nem gördít akadályokat a találkozó elé. Mi történt? Az orosz repülőgépek jelenleg ki vannak tiltva az amerikai és az európai uniós légtérből, ezért ha Putyin valóban Budapestre repül, akkor különleges engedélyekre lesz szüksége, ha valamelyik EU-tagállam légterén keresztül jönne – írja a BBC. Ez technikailag lehetséges, de Magyarország nem a legkönnyebben […]

2 days ago · Forbes

Szijjártó: Magyarország az orosz GDP 0,2 százalékáért vesz orosz energiát

Magyar és szlovák ellenszavazattal fogadta el a többi 25 tagállam saját álláspontját az orosz energia kivezetéséről. A döntés értelmében megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy legkésőbb bő két év múlva az EU egyáltalán ne vegyen orosz energiahordozót.

18 hours ago · HVG

Keleti határfigyelő és drónvédelmi rendszert is létrehozna az EU

Az Európai Bizottság bemutatta, hogyan érné el 2030-ra az EU védelmi céljait. Az uniós állam- és kormányfők egyhangúlag kértek ütemtervet, az október 23-i ülésükön tárgyalnak róla, amelyik elejét Orbán kihagyja.

4 days ago · Telex