Főoldal / Így szakítja szét a társadalmakat a korrupció szerte a világban

Így szakítja szét a társadalmakat a korrupció szerte a világban

2 weeks ago

5 megtekintés

Portfolio

KRTK blog

A mérsékelt választók is szavazhatnak szélsőséges politikusokra, ha hangos ellenzéket szeretnének, például azért, mert elharapózik a korrupció. Főleg, ha nem kell félniük, hogy azok hatalomra is jutnak. Ezért a korrupció hatására a magukat kisebbségben érző választók hajlamosabbak szélsőséges pártokra szavazni, mint a többség. Ezt mutatják be indonéz és brazil adatokkal a KRTK kutatója és szerzőtársai.

Tovább a teljes cikkhez

Kapcsolódó cikkek

Kötelező legyen-e a sisak a biciklin? – A lényeg, hogy ne érzelemvezérelt módon dőljön el a kérdés

A kötelező kerékpáros bukósisak kérdése társadalmi szinten csak akkor dönthető el felelősen, ha nem benyomásokra, hanem megbízható adatokra és tudományos bizonyítékokra támaszkodunk. Érdemes külön megvizsgálni a tudományos eredményeket és azokat az állításokat, amelyekre az Európai Kerékpáros Szövetség – és itthon a Magyar Kerékpárosklub – évek óta hivatkozik. Végül bemutatjuk, milyen számításokra és magyar adatokra lenne szükség ahhoz, hogy össztársadalmi hasznosság alapján szülessen döntés, ne pedig érdek- vagy érzelemvezérelt vita zárja le a kérdést.

2 days ago · Portfolio

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

A nagyvárosok agglomerációjából történő ingázás komoly környezeti terhet jelent. A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 1 tonna szálló porral (PM10) és 4,8 kilotonna szén-dioxiddal több károsanyagot bocsátottak ki a személygépkocsik 2022-ben 1995-höz képest. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) jól szemlélteti a szuburbanizáció folyamatát, mivel itt jelentősen nőtt a lakosság száma, Győrújfalu 2,4-szeresére, Győrzámoly pedig 2,7-szeresére növekedett. A Győrhöz legközelebb eső Győrújfalu településen közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ról 11.053-ra), Győrzámolyon pedig ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma. Az itt élők a torlódások ellenére is az egyéni közlekedést részesítik előnyben a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi különböző okok miatt még mindig sokkal időtakarékosabb az utóbbihoz képest, ami egyre súlyosbítja a forgalmi helyzetet. Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata jobban függ ma már az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól.

1 week ago · Portfolio

Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) kétévente teszi közzé az ún. zászlóshajó publikációját, az Iparfejlesztési Jelentést. A most készülő, 2026-ban megjelenő kiadvány immár a 12. lesz a sorban. Mindegyik jelentés más-más témát helyez a középpontba, például a fejlődő országok iparosítását, az ipari innovációt, az iparpolitikát, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot az iparban, az újonnan megjelenő technológiák termelésbe integrálását, a digitalizációt. A 2026-os jelentés központi témája „az iparosítás jövője” lesz. A funkcionális témák mellett mindegyik jelentés egy-egy régiót is nagyító alá helyez, a 2026-os fókusza Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán).

3 weeks ago · Portfolio

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

Japán után az Európai Unió is részben egy közvetlentőke-befektetési vállalással biztosította magának a Washington által korábban belengetettnél alacsonyabb amerikai vámokat. A Japánnal, illetve az EU-val kötött amerikai megállapodások világosan jelzik, hogy a közvetlentőke-befektetések immár nem csupán gazdasági, hanem (geo)politikai és kereskedelempolitikai eszközként is szolgálnak. Japán és az EU számára más-más okból jelent majd komoly kihívást a megállapodás teljesítése.

3 weeks ago · Portfolio

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

4 weeks ago · Portfolio

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Sci-fi könyvbe illő fordulat, hogy mi történik, ha a jövőben lekapcsolják a mesterséges intelligenciát (MI). Túlélheti-e egy társadalom, amely már megszokta, hogy mindenben az MI-alkalmazások segítségére támaszkodik. A válasz egyre inkább nemlegesnek tűnik. Vagy megtanuljuk visszagyömöszölni a szellemet a palackba, és (csak) mértékletesen használni az MI-t, vagy az oktatásban hajtunk végre forradalmi változást. Egyik feladat sem tűnik egyszerűnek. Az viszont a tudásalapú társadalom végét jelenti, ha a tudást exportáljuk a gépeknek. Az írás a mesterséges intelligencia diákokra gyakorolt hatását járja körül.

1 month ago · Portfolio