A benzináremelkedés csak a kezdet: így hat az életünkre Magyarországon egy elhúzódó iráni háború
Az amerikaiak által csak Epikus Düh Hadműveletnek hívott, február végén kezdődő iráni bombázás, valamint az ebből következő iráni válaszcsapások azonnali és elsődleges hatása a közel-keleti repterek lezárása volt. Turisták, üzletemberek és kint élő nyugatiak tömegei rekedtek olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrain, Izrael vagy éppen Jordánia.
A magyar külügy jelentése szerint több mint 4 ezer honfitársunk vár arra, hogy valahogy hazajuthasson a térségből, ami jelenleg egyáltalán nem könnyű. Bár már néhány járat elindult a térségből, egyelőre nincs nyoma, hogy nagyobb számban indulnának a gépek, sőt arról is hallani lehet, hogy az Emirates első útnak indított járataira elővigyázatosságból kizárólag az Egyesült Arab Emírségek polgárait engedik fel.
Turizmus: nemcsak a kelet felé utazóknak lesz rosszabb a háború miatt
Vannak, akik Ománba átutazva próbálnak kijutni a térségből, csakhogy az ottani reptér forgalma emiatt annyira kilőtt, hogy előfordulhat: akár egy-két hétig is kell várni, hogy az ember felférjen egy onnan induló repülőgépre, amire csak csillagászati áron vásárolhatott jegyet. Ha rövid időn belül helyreállna a légiforgalom, akkor is időbe fog telni a térséget elhagyni szándékozók hazaszállítása. Ha pedig ez a káosz lezárult, a történtek attól még mély nyomot hagynak a térség iránti bizalom terén.
Az Oxford Economics számításai szerint a Közel-Keletre induló turistaforgalom idén minimum 11, maximum 27 százalékkal eshet vissza attól függően, hogy rövid – csak néhány hetes – lesz a háború, vagy elhúzódó konfliktusra kell számítani.
De nemcsak a közel-keleti országok turistaforgalma eshet vissza. Mivel Dubai és a környék több légikikötője a globális átszállóforgalom kiemelt központjai, a Távol-Kelet felé induló forgalom is csökkenésre számíthat.
Közel-Keletről kimenekített spanyol állampolgárok a madridi Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér 4-es terminálján, 2026. március 3-án (Fotó: Diego Radames/Europa Press via Getty Images)
Thienprasit Chaiyapatranun, a thaiföldi Thai Hotels Association elnöke szerint például veszélybe került az országuk kitűzött célja, hogy 2026-ban 36 millió turistát fogadjanak. De jelen állás szerint még túl korai lenne megmondani, hogy mekkora lesz a csökkenés mértéke.
Egyelőre nem tudni, hogy a történtek hatására hány magyar utazó szervezi majd át az idei utazási terveit, de egy elhúzódó konfliktus könnyen lehet, hogy nemcsak azoknak a pénztárcájára lesz hatással, akik a Közel- vagy Távol-Keletet vették volna célba.
Ha nagyon sokan döntenek úgy, hogy inkább Európában maradnak, az könnyen az itteni árak emelkedéséhez vezethet a turisztikailag népszerűbb régiókban és időszakokban, bár erről bármi biztosat ma még lehetetlen lenne mondani.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy nemcsak a turizmusban, hanem a légiközlekedésben teljes a globális káosz: a hétvégi ausztrál Forma 1-es idénynyitó kapcsán sokaknak hatalmas kerülővel, több átszállással, nyugat felé kerülve kell célba érniük, ami nemcsak az utazási időre van negatív hatással, hanem az utazási költségekre is.
Nemcsak a benzinkutaknál lesz érezhető a háború hatása
Irán lezárta a Hormuzi-szorost, és mivel az ott áthaladó szállítóhajók biztosítása megszűnt a háború miatt, jelenleg rengeteg tankerhajó vesztegel a térségben arra várva, hogy elindulhasson rakományával úti célja felé. Mivel a szoroson a világ olajforgalmának 20 százaléka halad át, ennek kiesése egyértelműen hatással van a globális olajárakra. Ez már a hazai benzinkutakra is elkezdett begyűrűzni: a benzin ára is emelkedik, a dízelé pedig egyenesen kilőtt.
A vezess.hu számításai szerint
egy tartós eszkaláció 10-15 százalékos áremelkedéshez vezethet a magyar kutakon
, ami nem csak az olajár emelkedésének köszönhető, hanem a forint gyengülésének is: ha a világban kaotikus helyzet alakul ki, a befektetők elfordulnak a fejlődő országoktól, és ez a forint árfolyamára is negatív hatással van. A gyengülés már most is látszik (cikkünk írása idején a dollár/forint árfolyam épp 330).
Füst Teherán felett a robbanások után, 2026. március 2-án (Fotó: Contributor/Getty Images)
A benzin és a dízel árának ilyen mértékű emelkedése pedig a szállítási árakon keresztül egyértelműen inflációt generál: a magyar kormánynak épp csak sikerült kezelhető mederbe visszaszorítania azt, most újra jó esély mutatkozik rá, hogy az árak pont a választások környékén kezdjenek kilőni.
A gázár az űrbe megy az iráni háború miatt?
A benzinkutak árainak 10-15 százalékos emelkedése kanyarban sincs ahhoz képest, ami a gázkereskedőkre várhat. Az iráni támadások hatására a világ egyik legnagyobb gáztermelője, Katar biztonsági okokból leállította a finomítóit, ráadásul a Hormuzi-szoroson nemcsak az olajat szállító tankerek, hanem az LNG-t szállító társaik sem mehetnek át.
A gázpiac a problémákra érzékenyen reagált:
januárhoz képest nagyjából megduplázódtak a gázárak.
A jó hír, hogy egyelőre nagyon messze vagyunk azoktól a kétségbeesett áraktól, amik 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után szabadultak el, miután az oroszok a gázcsapok elzárásával fenyegették Európát.
Jó eséllyel ilyen mértékű áremelkedésre tartós konfliktus esetén sem kell számítanunk, de az biztos, hogy a gázár drasztikus növekedése egész Európa, így Magyarország iparára is negatív hatással lehet. Ez azért is rossz hír, mert az európai gáztározók töltöttsége a kemény tél miatt évek óta nem volt ennyire alacsony, és pont abban az időszakban jön az emelkedés, amikor a kontinensnek el kellene kezdenie visszatölteni a tározókat, hogy felkészüljön a következő téli szezonra – írja a hvg.
Iráni háború: elszabaduló migráció?
Egyelőre nem lehet megmondani sem azt, meddig tart a háború, ahogy azt sem, milyen végkifejlettel zárulhat. Ha Amerika és Izrael sikeresen megbuktatja a mostani rezsimet, abból még nem következik az, hogy új, széles körben elfogadott vezetése legyen az országnak. A háború könnyen járhat azzal a következménnyel, hogy Irán, ez a hatalmas, 90 milliós népességű ország káoszba fullad, és egy reménytelen ország tökéletes terep ahhoz, hogy újabb migrációs hullám induljon el kelet felől.
Iráni menekültek érkeznek Törökországba az északkelet-törökországi Razi-Kapıköy határátkelőjén keresztül, 2026. március 3-án (Fotó: Ali IHSAN OZTURK / AFP)
És ha ez megindul, biztosak lehetünk abban, hogy a menekültek tekintélyes része Európa felé veszi az irányt, amire már a Times cikke is figyelmeztet. Mindenesetre Törökország már készül az új migrációs krízisre: komolyan számolnak azzal, hogy bekövetkezhet ez a forgatókönyv.
Egy elszabadult migrációs-válság pedig az európai terrorfenyegetettség növekedéséhez is vezethet, mint azt a legutóbbi hasonló krízis után is láthattuk.
A migráció és a terrorizmus felerősödő problémája és az energiaárak következtében létrejövő gazdasági visszaesés pedig az európai politikai megosztottság mélyüléséhez is hozzájárulhat, a hangzatosabb szélsőjobboldali megoldások felé terelve a választók egy részét.
Továbbgyűrűző hatások:
- Az olaj- és gázár emelkedése némi fellélegzést biztosíthat Moszkvának. Az alacsony energiaárak komoly fejtörést okoztak mostanában az oroszoknak, lévén ezekből tervezték biztosítani a háborús költségvetést. Az összeomlóban lévő büdzsé most kaphat egy mentőövet. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor Moszkva nemcsak az árak emelkedéséből profitálhat, hanem abból is, hogy visszaédesgethet magához olyan nagy vevőket, mint például India: az ország amerikai nyomásra fordult el az orosz energiától, de kényszerhelyzetben valószínűleg nem lesz más választása, mint visszatérni hozzá. Egy egészségesebb orosz büdzsé pedig egyenes út a háború hosszabb folytatásához.
- A közel-keleti országok nagy része eddig igyekezett kimaradni az izraeli-iráni szembenállásból, bár tény, hogy teret biztosítottak amerikai bázisoknak. Azonban azáltal, hogy Irán rakétai és drónjai őket sem kímélték, már nem lesz könnyű semlegesnek maradniuk. A régió hatalmi viszonyaiban és szövetségeiben a közeljövőben átrendeződésre lehet számítani, és Irán széles körű válaszlépései miatt az is előfordulhat, hogy lesznek, akik maguk is beszállnak a háborúba.
