Elképesztő: aszteroidákon potyázva utazgatnak a baktériumok a Naprendszeren át

Egy aszteroida-becsapódás során elsodort baktérium túlélheti a világűri környezetet, hogy aztán egy másik bolygón kezdjen új életet. A kutatók azt vizsgálták, hogy képes-e egy baktérium elviselni azt a nyomást, ami akkor keletkezik, ha egy űrkőzet egy bolygónak csapódva törmeléket lövell ki az űrbe. Arra jutottak, hogy a baktériumok túlélhetik a becsapódást, majd képesek a kőzetdarabokba ágyazva bolygóközi utazásra is – írja az Interestingengineering.

A litopanspermia néven ismert elmélet azt sugallja, hogy az élet meteoritok és bolygótörmelékek útján terjedhet az űrben. A tudósok már kiderítették, hogy marsi eredetű meteoritok landoltak a Földön.

A kérdés az volt, hogy az élő szervezetek képesek-e elviselni olyan erőhatásokat amelyekre szükség van egy bolygó elhagyásához.

Magyarázat lehet a földi élet kialakulására is

A csapat a Marsra becsapódó aszteroida intenzív lökésnyomását modellezte és megmérte, hogy a mikrobák képesek-e túlélni.  A kutatók a Deinococcus radioduranst választották. Ez a baktérium arról ismert, hogy túléli a szélsőséges sugárzást, a hideget, a szárazságot és más zord körülményeket is. A baktériumot vastag külső héja és erős DNS-javító mechanizmusai alkalmassá teheti a marsi életre.

„Még nem tudjuk, hogy van-e élet a Marson, de ha igen, valószínűleg hasonló képességekkel rendelkezik” – mondta K.T. Ramesh, a tanulmány vezető szerzője. A becsapódási körülmények szimulálásához a csapat fémlemezek közé préselte a mikrobákat, és gázpisztollyal lőtte a lemezeket. A lövedék 480 km/h sebességgel csapódott a lemezbe, 1 és 3 gigapascal közötti nyomást generálva.

Összehasonlításképpen, a Mariana-árok alján a nyomás körülbelül 0,1 gigapascal. Még a kísérletben alkalmazott legalacsonyabb nyomás is több mint tízszeresen meghaladta ezt. A baktériumok szinte az összes tesztet túlélték 1,4 gigapascalon, és körülbelül 60 százalékuk 2,4 gigapascalon is. Alacsonyabb nyomáson a sejtek nem mutattak látható károsodást. Magasabb nyomáson egyes membránok megrepedtek, ami a belső struktúrákat is károsította, de sok mikroba életképes maradt.

A baktérium, ami szinte mindent túlél

„Azt vártuk, hogy már az első nyomástól elpusztul” – mondta Lily Zhao, a tanulmány vezető szerzője. „Egyre gyorsabban kezdtük el lőni. Folyamatosan próbáltuk elpusztítani, de nagyon nehéz volt megölni.” Amikor nagy aszteroidák csapódnak a Marsba, egyes törmelékekre közel 5 gigapascal nyomás hat, bár nem minden töredék van kitéve ugyanakkora nyomásnak. A kutatók szerint legalább néhány baktérium túlélhet ekkora nyomást is.

„Megmutattuk, hogy az élet túlélheti a nagymértékű becsapódást és kivetődést” – mondta Zhao. „Ez azt jelenti, hogy az élet potenciálisan közlekedhet is a bolygók között. Talán marslakók vagyunk!” A felfedezés következményei miatt az űrügynökségeknek szigorú szennyeződési ellenőrzéseket kell bevezetniük, amikor űrhajókat küldenek a Marsra, és amikor mintákat küldenek vissza a Földre.

A Mars holdjaira, például a Phobosra, alacsonyabb nyomáson is eljuthat egy baktérium, mint amekkora nyomás szükséges a Földre való eljutásukhoz szükséges. „Lehet, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk azzal, hogy mely bolygókat látogatjuk meg” – mondta Ramesh. A csapat most azt szeretné tesztelni, hogy az ismételt becsapódások ellenállóbbá teszik-e a mikrobákat, és hogy más élőlények – például gombák – képesek-e hasonló sokkhatások túlélésére.

Kép: Pixabay