Ezért érezzük magunkat újra óvodásnak a tejbegríz illatától – a tudósok megfejtették
Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy egy-egy jellegzetes, ám elsőre talán nem is egyértelműen meghatározható szag vagy illat – ételé-italé, valamilyen növényé, tisztítószeré vagy tulajdonképpen bármié – időnként valóságos időutazással ér fel:
egyetlen illat hirtelen élénk, intenzív emléket idéz fel egy múltbeli pillanatról, epizódról vagy állapotról – jó esetben otthonosan nosztalgikusat, de persze az is előfordulhat, hogy kifejezetten traumatikusat. Valami a múltból, amiről már azt hittük, hogy rég elfelejtettük, vagy mélyen eltemettünk az elménkben.
Szaglási memória: de mégis mi okozza ezt?
A jelenség szaglási memória néven ismert. Hogy ilyen erős, részben annak is köszönhető, hogy a szaglás a legősibb képességeink közé tartozik: ugyanis még a legkezdetlegesebb baktériumok is képesek érzékelni a körülöttük lévő kémiai jeleket, és ez a legalapvetőbb képesség – amelyet őseink jóval a látás vagy a hallás előtt fejlesztettek ki – vált fokozatosan a szaglásunkká.
A szaglás ettől függetlenül meglehetősen bonyolult, komplex folyamat: amit illatként érzékelünk, valójában több millió apró szagmolekula belélegzését jelenti, amelyek egy összetett válaszreakció-rendszert indítanak el az orrunkban. Ott több tízmillió szaglásérzékelő érzékszervi neuron béleli ki a szaglóhámként ismert járatot, amelynek végén receptorcsoportok találhatók – ezek különböző kombinációkban kötődnek a szagmolekulákhoz, amikor belélegezzük azokat.
A jelenséget bármilyen illat kiválthatja (photo by: Godong/ Universal Images Group via Getty Images)
A különböző szaglóreceptorok úgy vannak elrendezve, hogy különböző szagmolekulákra reagáljanak, a különböző típusú és mennyiségű triggerjelek kombinációja – amelyeket több millió szaglóneuron küld az agyba – teszi lehetővé számunkra, hogy ennyi különböző illatot tudjunk megkülönböztetni: becslések szerint akár egybilliót is (vagyis: ezermilliárdot).
A szaglógumó szerepe
Minden illatot, amire reagálunk, az agy egyik része, az úgynevezett szaglógumó értelmez: ez dekódolja az idegi jelek kavalkádját, amelyet végül szagként érzékelünk. És miután az idegtudósok nagyjából végre megfejtették, hogyan megy végbe ez a komplex eseménylánc, az uralkodó elmélet az, hogy az agyunkban található szaglógumó felelős az illatok által felidézett élénk emlékekért.
A szaglógumó az agy legelején, közvetlenül az orrunk felett található, és a hippokampuszhoz kacsolódik – agyunk azon régiójához, amelyről tudjuk, hogy elsősorban az emlékek tárolásáért és eléréséért felelős.
A szaglás az egyik legősibb érzékszervük (fotó: Horacio Villalobos#Corbis/Corbis via Getty Images)
A tudósok úgy vélik, hogy az agy e két régiója (valamint a közeli amigdala, amely az érzelmi válaszokért és folyamatokért felelős) közötti kapcsolat a kulcs a szaglás és az emlékezet első pillantásra misztikusnak tűnő összefüggéseiért. Az orrunkban található szagreceptorok aktiválódása tehát üzeneteket küld az agy szaglásért felelős régiójába, amely – agyunk anatómiájának egy furcsaságából adódóan – történetesen összekapcsolja azokat a mentális emlékeinkkel is.
Persze, mindez nagyban függ az adott körülményektől is, de azért az meglehetősen sokatmondó, hogy a többi fő érzékszervünk – beleértve a tapintást, a látást és a hallást – nem halad át ezen az érzelmileg érzékeny agyi régión, ami legalábbis megmagyarázná, hogy az összes közül miért épp a szaglásnak van ilyen kiemelt szerepe az emlékek felidézésben.
The post Ezért érezzük magunkat újra óvodásnak a tejbegríz illatától – a tudósok megfejtették first appeared on nlc.
