Mit árul el rólad a repülőn választott ülés? A pszichológusok szerint nagyon sokat!

Vannak, akik repülőjegy foglalásakor órákig böngészik az üléstérképet, másoknak szent meggyőződése, hogy csak a 11A létezik a fedélzeten, és persze akadnak olyanok is, akik a bal oldalhoz érzelmileg kötődnek, vagy épp sosem ülnének oda. De mi áll ezek mögött a szokások mögött? Pszichológusok szerint sokkal több, mint amennyit elsőre gondolnánk.

A HuffPostnak nyilatkozó Sam Wones teljesítménypszichológiai szakember szerint az ülőhely-preferencia nem puszta szokás, hanem mélyebb belső igény: „A kontroll iránti igényt tükrözi olyan környezetekben, ahol az emberek úgy érzik, hogy nem az övék az irányítás.” Szerinte az ülések válogatása és az üléstérkép folyamatos böngészése csökkenti a bizonytalanságból fakadó szorongást, hiszen valamiféle kézzelfogható döntést hozunk egy alapvetően kontrollálhatatlan helyzetben.

Nem csoda, hogy ezek a rituálék időnként már-már irracionálisnak hatnak. Georgia Hopkins utazási szakíró például kizárólag páratlan sorokban ül. Ha nincs 11A, akkor jöhet a 13A vagy 15A. „Nem tudok páros sorokban ülni. Ha nem a 11-esben, akkor páratlan sorban kell ülnöm” – mondta. Ragaszkodik hozzá, hogy a lehető legelőrébb, ablak melletti ülésen üljön, így korábban száll fel, gyorsabban száll ki, és őt szolgálják ki először.

A rettegett középső ülés a repülőgépen

A szakértők szerint a választott ülés azt is megmutatja, mennyire érezzük magunkat komfortosan tömegben, mennyire félünk attól, hogy valaki a személyes terünkbe kerül. Chris Lipp, a Tulane Egyetem szociálpszichológusa szerint: „Azok az emberek, akik hatalmasabbnak érzik magukat, kevésbé érzékenyek arra, ha valaki mellett ülnek. Kevesebb interperszonális térrel is jól érzik magukat, kevésbé aggódnak amiatt, hogy mások betolakszanak a terükbe, és kevésbé éberek, mert nem érzik magukat  fenyegetve.” A rettegett középső ülés tökéletes példája ennek: a magabiztos utasok gondolkodás nélkül elfoglalják mindkét kartámaszt, mintha csak természetes lenne. Azok viszont, akik könnyen szoronganak, sokszor már a kartámasz érintésétől is zavarba jönnek, vagy eleve messziről kerülik ezt a pozíciót.

A gép eleje és hátulja is árulkodó. Wones szerint az ülések elhelyezkedése az utasok kontrollhoz és hatékonysághoz való hozzáállását is tükrözi. A repülőgép elején ülő utasok gyorsan szeretnének leszállni, és elkerülni a csapdába esés érzését. A repülőgép hátuljában ülők másképp működnek. Nyugodtabban várnak, kevésbé törődnek azzal, hogy elsőként szálljanak le a repülőgépről, és gyakran aktívan kerülik az első sorok káoszát. Egyik preferencia sem eredendően jobb, de a várakozással kapcsolatos eltérő toleranciát tükrözik.

Ablak vagy folyosó a repülőgépen?

És persze ott van az örök kérdés: ablak vagy folyosó? A pszichológusok szerint az introvertáltak többnyire az ablakot választják, mert ott nagyobb a magánszféra és kevesebb a külső inger. Az extrovertáltak viszont szeretnek mozogni, beszélgetni, és kevésbé zavarja őket az, ha másokkal kell helyet egyeztetniük. 

A jobb vagy a bal oldal választása ugyancsak sokat elmond.  Az Air Canada és az American Airlines adatai azt mutatják, hogy az utasok aránytalanul nagy számban választják a bal oldalt. Wones rámutatott: ha tudat alatt az egyik oldalt részesíted előnyben, az agyad rááll.

„Néhány ember tudat alatt az egyik oldalt részesíti előnyben, ami annak köszönhető, hogy agyuk hogyan dolgozza fel a térérzékelést vagy a kényelmet” – magyarázta. Talán egyszer egy kicsit jobban érezted magad azon az oldalon. Az ok nem számít. Ha a minta kialakult, akkor ragaszkodsz hozzá, még akkor is, ha mindkét oldal azonos. Kevésbé a logikáról szól, és inkább arról, hogy mi érződik helyesnek.