Végre megtudtuk, milyen meghalni: nem is olyan rossz, mint gondolnánk

Az, hogy miként reagál az agy a halál közeledtét érzékelve, még nem tudjuk pontosan. Egy új kutatás azt vizsgálta, mi történik az élet utolsó pillanatában. A kutatók haldoklók agyi aktivitásáról gyűjtöttek adatokat, EEG felvételek segítségével − írja a Science Focus. Azt találták, hogy az idegsejtek jellegzetes kitöréseket produkáltak, amikor az agy a halál közeledtét érzékelte. Szívhalálból újraélesztett páciensek esetén nem áll be agyhalál, ugyanis az agysejtek energiatartaléka lehetővé teszi, hogy rövid ideig még tovább működjenek, a vérkeringés leállta után is.

A halál az agyműködés végét jelenti

A szívmonitor sípoló hangja tehát nem az agyhalált jelzi. Az agy halála több mint egy perccel azután következik be, hogy a szív leállt, az EEG adatainak tanúsága szerint.

Ajmal Zemmar idegsebész a halál háromfázisú hullámáról beszél: miután az agy már nem kap oxigént, hipoxia áll be. Ezt az EEG szerint fokozott kitörés követi: az agy válasza az oxigénhiányra, egy ösztönös túlélési kísérlet. Ezután alacsonyabb frekvenciájú aktivitás jön, majd az EEG egyenessé válik. A hipoxia egy pontján az agysejtek elhalnak, az idegsejtek pedig elveszítik elektromos töltésüket. Ez arra készteti az agyat, hogy vegyi anyagokat, nátriumot, káliumot és kalciumionokat szabadítson fel. Ez a folyamat okozza a halál után tapasztalható, kiugró aktivitást. 

A Michigani Egyetem kutatói négy, a halál pillanatában EEG-vel és EKG-vel megfigyelt beteg adatait elemezték. Az EEG felvételek szerint közvetlenül a halál megelőző pillanatokban kettőnél egyáltalán nem történt változás az agyi aktivitást tekintve. A másik kettőnél viszont jelentős gamma hullám-kitörést rögzítettek, néhány másodperccel azután, hogy lekapcsolták őket a lélegeztetőgépről.

A koordinált aktivitás az agy tudathoz kapcsolódó részében zajlik le. Jimo Borjigin, a Michigani Egyetem neurológusa szerint így kiderült, hogy halál pillanataiban még felfokozott aktivitás jelentkezik, amit több korábbi tanulmány is kimondott.

A halálközeli élmény emiatt történik

A tudósok azt is vizsgálták, miért csak bizonyos esetekben következik be a kitörés. Ám azt, hogy pontosan mit tapasztalnak a haldokló betegek ez idő alatt, nem lehet megállapítani. Borjigin szerint megtalálta a halálközeli élmény egyik idegrendszeri jellegzetességét. Adatai bizonyítják, hogy az emlékezethez kapcsolódó agyi területek kifejezetten aktívak a halál előtt, ami összefügg azzal, hogy sokan szeretteiket látják ilyenkor.

Charlotte Martial, a Liége-i Egyetem neurológusa a halálközeli élmények neurológiai mechanizmusait leíró, 2025-ös tanulmányában megállapította, hogy a jelenség a hipoxiával veszi kezdetét. Az agysejtek energiafelhasználásához használt ATP (adenozin-trifoszfát) molekulák hirtelen csökkenése fokozott idegi aktivitást okoz, mialatt neurotranszmitterek árasztják el az agyat. A szerotonin hatására jelenhetnek meg különböző képek a haldoklók előtt, az endorfinok békés érzetet keltenek, a noradrenalin pedig az élményt kódolja az emlékezetbe.

Martial szerint a gamma aktivitás kitörései a haldokló betegekben halálközeli élményt eredményezhetnek, védelmi mechanizmus gyanánt.

Halál, új nézőpontból

A fentiek a halál fogalmát is újradefiniálják. Az idegekben történő depolarizáció, az elektromos töltés elveszítése miatt nem tudjuk meghatározni az tudat megszűnésének pillanatát. Ajmal Zemmar viszont úgy fogalmazott, hogy a halál nem egy időpont, hanem egy folyamat. Oxigénhiányos állapotot előidéző állatkísérletek során sok olyan jellemzőt találtak a haldokló agyban, amely aztán az embereknél is megjelent.

A folyamatnál az agy által küldött jelek meghosszabbították a szívmegállás előtti időt, mintha az agy befolyásolná a szívet. Ha azonban az agynak valóban megvan a hatalma az egész szervezet leállítására az segíthet abban, hogy az orvosok több időt kapjanak az életmentő beavatkozások során.

Kép: Pixabay