Amikor a kutatók két tárgyat helyeztek egy öreg majom elé, az valami olyasmit tett, amiről azt gondolták, hogy csak az emberre jellemző

Sokáig magától értetődőnek vettük, hogy a képzelőerő kizárólag az ember sajátja. A gyerekek plüssállatoknak főznek vacsorát, botokból kardot faragnak, homokból és hóból süteményt készítenek – mindez a fantázia diadala a valóság felett. Egy friss kutatás azonban alaposan árnyalja ezt a képet.

Egy különlegesen intelligens bonobo hozta a felfedezést

A Johns Hopkins Egyetem kutatói ugyanis azt vizsgálták, vajon az ember legközelebbi élő rokonai, a bonobók képesek-e elképzelni olyan dolgokat, amelyek fizikailag nem léteznek. Az eredmények pedig meglepőek voltak.

A vizsgálat középpontjában egy Kanzi nevű bonobó állt, aki 44 éves koráig élt, és már életében is különleges intelligenciájáról volt ismert. A kísérlet során a kutatók két poharat helyeztek elé, majd először valódi gyümölcslevet öntöttek az egyikbe. Kanzit megtanították arra, hogy rámutasson arra a pohárra, amelyben a lé volt – a helyes választ jutalom követte.

Ezért jelent áttörést, amit a kutatók tapasztaltak

A gyakorlás után jött az igazán érdekes rész. A poharak üresek voltak, a kancsó is, a kutatók azonban úgy tettek, mintha levet öntenének beléjük. Majd az egyik pohárból „visszaöntötték” a képzeletbeli italt a kancsóba, és megkérték Kanzit, mutassa meg, melyik pohárban maradt még lé.

Bár valójában egyikben sem volt semmi, a bonobó 50 próbálkozásból 34-szer a képzeletben teli poharat választotta – jóval gyakrabban, mint amit a véletlen indokolt volna.

Fontos részlet, hogy ebben a szakaszban Kanzi már nem kapott jutalmat a helyes válaszért. Egy másik kísérletben pedig újra és újra rámutatott egy „láthatatlan” szőlőszemre, amelyet csak eljátszva helyeztek el az egyik pohárban.

Mit jelent ez a felfedezés?

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a bonobók képesek mentális képeket alkotni, és elképzelt helyzetekben eligazodni – vagyis a képzelőerő alapjai nem kizárólag emberiek. Amalia Bastos, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: mivel ezen a képességen a bonobókkal is osztozunk, jó eséllyel egy közös ősünktől örököltük. Ez pedig nagyjából 6–9 millió évvel ezelőttre vezet vissza.

via