Elképesztő dolog derült ki a varjakról

Egy összetett teszt olyan kognitív képesség meglétét vizsgálta varjaknál, amelyről korábban azt gondolták, hogy csak az emberek sajátja. A legmeglepőbb tanulság, hogy a varjú jobban teljesített, mint a pávián.

A Tübingeni Egyetemen kutató Andreas Nieder neurobiológus és csapata egy játékot eszelt ki az okos madarak számára. Egy képernyőn hat geometriai alakzat jelent meg a varjak előtt. Öt azonos volt, egy más: kissé csavart, aszimmetrikus vagy csak szokatlan alakú. A madárnak meg kellett csipkednie a „betolakodó” alakzatot, jutalom, egy finom lisztkukac fejében – írja a Science Advances tudományos folyóirat. 

A varjú okosabb, mint eddig hitték

Kezdetben a különbségek feltűnőek voltak (például öt hold és egy virág). De a kutatók nagyon gyorsan bonyolultabbá tették a feladatot azzal, hogy közel azonos alakzatokat használtak: finoman eltérő körvonalú négyszögeket, torzított négyzeteket, aszimmetrikus rombuszokat…

A növekvő nehézségnek ellenére a varjak továbbra is sikeresen azonosították a helyes alakzatot, még új alakzatokkal végzett kísérletek elején is. Teljesítmény a geometriai szabályosság elvont megértését feltételezi, nem csupán szokáson alapuló tanulást vagy felismerést.

A felfedezést még figyelemreméltóbbá teszi, hogy a fekete madarak felülmúlták a hozzánk sokkal közelebb álló páviánoknál megfigyelt képességeket. Utóbbiak alapos képzés után sem tudták teljesíteni ezt a feladatot.

„Tényleg nem számítottam arra, hogy a varjak képesek lesznek erre” – ismerte el Mathias Sablé-Meyer, a University College London neurológusa, a páviánokkal kapcsolatos tanulmány társszerzője. A formák megkülönböztetése pusztán oldalhossz vagy a szögek alapján sokkal összetettebb feladat, mint egyszerűen a méret vagy a felületbeli különbségek érzékelése.

A kísérlet eredményét az evolúció magyarázza

Eddig úgy gondolták, hogy ilyen „geometriai intuícióra” kizárólag ember képes. Andreas Nieder tanulmánya szerint azonban a varjú képes szokatlan formákat azonosítani egy csoporton belül, pusztán azok geometriai tulajdonságainak alapján, minden előzetes specifikus tanulás nélkül.

De miért rendelkeznek ezzel a képességgel? A válasz evolúciós lehet. Életmódjuk, különösen a térben való tájékozódás és az egyedek felismerésének képessége elősegíthette az efféle geometriai intelligencia kialakulását. Például egy arc vagy egy varjútárs felismerése az elemek (szemek, csőr stb.) közötti térbeli kapcsolatok elemzésén is alapul.

A varjú agya eltér az emberétől, de nem biztos, hogy butább

A felfedezés egyben lenyűgöző dologra világít rá: bár agyuk nagyon eltér a miénktől – az emlősökhöz hasonlóan hiányzik az agykéreg –, a varjak rendkívül rugalmas viselkedést fejlesztettek ki. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az intelligencia különböző, ám ugyanolyan hatékony evolúciós utakon keresztül is kialakulhat. A dolmányos varjak (más varjúfélékhez hasonlóan) ettől függetlenül is lenyűgözik a tudósokat: eszközöket használnak, megtervezik cselekedeteiket, emlékeznek az emberi arcokra, és most úgy tűnik, képesek geometriai absztrakcióra is.

 „Soha nem merném azt állítani, hogy a varjak az egyetlenek, akik erre képesek” – mondta Nieder a Science Advances-nek: „Csak most nyitottuk meg ezt az ajtót.”

Kép: Pixabay