Kormánydöntés: komoly változások jönnek a vendéglátóhelyeken

A kormány szerint a vendéglátó ágazat egy része nem tudja tartani a tempót, miközben az lényeges lenne a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a belső kereslet szempontjából. Ezért az éttermek esélyeit javító, célzott mentőcsomagot ígérnek. Az 5+1 elemből álló akciótervre mintegy 100 milliárd forintot költenének el. Az intézkedések adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes finanszírozással egyszerre próbálnak likviditást adni a vállalkozásoknak, ösztönözni a beruházásokat és fehéríteni a működést. A támogatás célja az, hogy a vendéglátás hosszabb távon is fenntartható pályára álljon, és a turizmus felfutása az éttermek eredményességében is megmutatkozzék – írja az Index.

Ezek az étterem támogatás részletei

Az éttermek árbevételük legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként kezelhetik, akkor is, ha az adott vendéglátóhely nem számol fel külön felszolgálási díjat a vendégeknek. Így az étel- és italfogyasztás áfás bevételének 20 százaléka kedvezményes adózás mellett osztható szét a dolgozók között. A kifizetés szigorú korlátok között személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-mentes lesz.

A minimálbért és a garantált bérminimumot továbbra is teljes egészében ki kell fizetni, a kedvező adózás csak az ezek feletti részre vonatkozik. Az intézkedés nem kötelező, a vállalkozások saját döntésük szerint élhetnek vele. A februártól hatályos kormányrendelet a 2026 januári számlákra is alkalmazható már.

Új vissza nem térítendő támogatás keretében 5 millió forint KTH Start beruházási vagy forgóeszközhitel felvétele mellé további 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás is igényelhető. A támogatást a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. biztosítja, mintegy 9500 vendéglátóegység számára. A hitel 3–5 évre, a jelenlegi legkedvezőbb, 2,5 százalékos kamattal, fedezet nélkül vehető fel.

A program sok érdekeltre nem terjed ki

A támogatás részeként az éttermekben nyújtott, 33 százalékos adóteherrel sújtott reprezentációs juttatások – például étel és ital – adómentesek a számlát fizető cég éves bevételének 1 százalékáig, maximum 100 millió forintig. A kedvezményezett éttermek nettó bevétele után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás (tfh) mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken.

– mondta a Népszavának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Szerinte a Magyar Közlönyben megjelent rendelet több kiegészítésre szorulna. A rendezvénypiaci szereplők mellett például a cukrászda is teljesen kimaradt az intézkedésekből. Mellettük a büfék, a bárok, a kávézók, a klasszikus rendezvényhelyszínek vagy a food truckok sem részesülnek az adókönnyítésekből, noha esetükben is indokolt lenne a mentőöv. 

Még a turizmusfejlesztési hozzájárulás 2 százalékra csökkentése is kizárólag az éttermekre vonatkozik, elhelyezkedésüktől függetlenül. Vidéken van olyan település, ahol a büfé vagy a kiskocsma még turistát sem látott, mégis ugyanazokat a terheket viseli, mint a turistákból élő pesti belvárosi üzletek. Egy vidéki büfé esetén – a nettó bevétel után számított – 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás 10 millió forint forgalomnál 400 ezer forint, aminek semmi hasznát nem látják. Segítség lenne, ha megfeleznék ezt az adót.

Igazán forgalomösztönző hatása a nagy rendezvény utáni adófizetés terhének megszüntetése lenne. Egy 500 fős rendezvényre – ami étteremben már nem fér el – nem vonatkozik az adómentesség, holott ugyanúgy az étterem bonyolítja le, csak külső helyszínen.

Cukrászda? Külső rendezvény? Na azt már nem!

Kovács szerint a legnagyobb probléma, hogy az intézkedések csak az üzlettípus-besorolás szerinti éttermekre vonatkoznak. Pedig a valódi célcsoport sokkal szélesebb lenne. A 2 százalékos tfh-kedvezményből kizárják azokat az éttermeket is, amelyek az elmúlt három évben már részesültek bármilyen támogatásban vagy kedvezményben.

Az intézkedéscsomagot ki kellene terjeszteni legalább a külső rendezvényekre és a cukrászdákra. Hasznos lenne, ha a cégek forgalmuk bizonyos százalékáig – megfelelő korlátokkal – adómentesen költhetnének ételre és italra, függetlenül attól, hogy étteremben, büfében, cukrászdában vagy valamilyen rendezvényen történik a fogyasztás.

2019-ben még mintegy 52 ezer vendéglátóipari egység működött Magyarországon, ma alig 42 ezer. Ez napi négy-öttel, összesen közel tízezerrel kevesebb vendéglátó üzletet, ugyanennyi tönkrement tulajdonost, családot jelent. A szakmai szervezetek most abban bíznak, hogy a kormány nyitott lesz a módosításra, és az eredetileg remélt, valóban ágazati szintű segítség nem csak az éttermek bizonyos körét éri el – mondta Kovács László.

Kép: Pixabay