Űrhotel a Holdon: te fizetnél 95 milliót egy éjszakáért?
Skyler Chan cége, a GRU Space (Galaktikus Erőforrás Gazdálkodás) nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megépítse a világ első holdbázisát és holdszállodáját, majd ugyanezt megismételje a Marson is. Őrülten hangzik? Első hallásra biztosan, de ahogy mélyebbre ásunk a tervekben, kiderül hogy az elképzelése meglepően következetes.
Hold, az üzleti fehér folt
A modern űripar két alappillére már áll: az űrprogramok (mint a NASA Artemis-küldetései) és az egyre olcsóbb szállítás, a SpaceX-nek köszönhetően. Ami továbbra is hiányzik, az a működő űrbéli gazdaság. Chan szerint minden szereplő kivár: a kormányok kész megoldásokat akarnak, a cégek viszont megrendelések nélkül nem fejlesztenek. Így hiába születnek technológiák, valódi vevők nincsenek. A GRU Space erre egy szokatlan választ ad: nem kivár, inkább maga teremti meg a gazdasági környezetet.
A Hold hotel tervei (Fotó: GRU Space)
Szálloda a Holdon
A kaliforniai tech cég vezetőjének nagy felismerése az volt, hogy a Hold első valódi piaca nem a bányászat vagy az ipar lesz, hanem a turizmus.
A Földön hamarosan elfogynak az igazán exkluzív élmények. Hogy csak egyet említsünk, az Everest egykor komoly kihívásnak számított, ma gyakorlatilag kosárba tehető termék. Az űrrepülés is ebbe az irányba halad: a korábban elképzelhetetlennek tűnő űrturizmus mára üzletté válik.
A GRU terve szerint egy kis létszámú, luxuskivitelű holdszálloda lenne az a gazdasági ék, amely egyszerre termelne bevételt és biztosítaná mindazt a technológiát, ami később az állandó bázisokhoz és városokhoz kell.
A vendégek pezsgőt kortyolgatnak, miközben a szálloda magától épül, helyi nyersanyagokat használ, és minden fontos rendszere működik, mintha már egy igazi holdi város része lenne.
Van 100 millió forintod egy kiruccanásra?
Merész becslések szerint, a hotel 2032‑re készül el, de az első modulok már 2029-ben a Holdra kerülhetnek. Az első fázisban a szálloda egyszerre 4 vendéget tud fogadni, de a későbbi V2 modul akár 10 főt is elbír majd.
Az érdeklődőknek egy ezer dolláros (nagyjából 380 ezer forint) nem visszatérítendő jelentkezési díjat kell fizetniük, és ha kiválasztják őket, egy minimum 95 millió, legfeljebb 380 millió forintos előleg következik.
A teljes tartózkodás ára valószínűleg több mint 4 milliárd forint lesz, ami magába foglalja az útiköltséget, a képzést és a létfenntartó rendszereket is.
Holdporból beton
Az első verzió még egy felfújható Földön gyártott modul lenne. Ez könnyen szállítható, ráadásul bevált technológia. A hosszú távú cél viszont az, hogy a Hold anyagaiból építkezzenek.
A holdfelszínt borító finom holdpor önmagában nem túl erős, megolvasztani vagy összeégetni pedig rengeteg energiát igényelne, ezért a GRU egy sokkal hatékonyabb módszert választana: a geopolimeres kötést. Ez alacsony energiaigény mellett képes betonhoz hasonló szilárdságú anyagot létrehozni, ráadásul a Hold alacsony gravitációja miatt a szerényebb anyagok is elegendőek.
Chan így fogalmaz:
Nem több tonna építőanyagot viszünk magunkkal, hanem eszközöket, amelyekkel helyben tudunk majd építkezni. Ha a 17. században hajóztál volna Amerika felé, akkor fát vittél volna magaddal vagy inkább egy baltát?
Felmerül a kérdés, hogy ha van Starship, miért nem épít Elon Musk egy holdszállodát? A válasz egyszerű. A SpaceX szállítócég. Rakétákat tervez, nem luxuslakosztályokat. A Blue Origin ugyan kísérletezik holdi technológiákkal, de más fókuszokkal. A GRU ezzel szemben egyetlen dologra koncentrál: élhető, vonzó helyek létrehozására a Holdon.
Persze miért ne maradhatnának a turisták a leszállóegységben? A válasz nagyon is egyszerű. Ugyanazért, amiért Nizzában sem egy Boeing fedélzetén nyaralunk.
A küldetés négy fázisa (Fotó: GRU Space)
Egy új űrkorszak
A történet legmeglepőbb része talán az, hogy a politikai háttér most kifejezetten kedvező. Az Egyesült Államok nyíltan beszél állandó holdbázisról, nukleáris energiáról a felszínen, és arról, hogy nem engedheti át a terepet Kínának. Ez azt jelenti, hogy a következő évtizedben valakinek embereket és infrastruktúrát kell vinnie a Holdra.
Ha így nézzük, egy bevételt termelő holdszálloda már nem is annyira science fiction, hanem egy meglepően pragmatikus megoldás. Skyler Chan szerint a tét nem kisebb, mint az emberiség jövője.
Ha sikerül, milliárdok születhetnek a Holdon és a Marson. Ha nem, legfeljebb elveszítünk néhány évet.
