Egy kanálnyi elég: ezért dobnak egyre többen kávézaccot a vécébe

Miért működhet (legalábbis néha) a kávézacc?

A kávézacc finom, szemcsés állaga enyhe dörzsanyagként viselkedik: a csésze faláról a könnyebb lerakódásokat segíthet leszedni anélkül, hogy agresszív vegyszert használnál. Emellett szagmegkötőnek is tartják, ezért sokan akkor vetik be, amikor „állott” szagú a WC, vagy hosszabb távollét (például nyaralás) előtt szeretnék tompítani a pangó víz szagát.

A csavar: a trend vitatott

Itt jön a kellemetlen rész: a kávézacc nem oldódik fel, nedvesen ráadásul össze is tud állni. Kritikus hangok szerint főleg régebbi csöveknél, kanyaroknál és eleve terhelt lefolyóknál a zacc könnyebben megülhet, és ha ehhez társul szappanmaradék, vízkő, papír, akkor idővel olyan masszát képezhet, ami inkább bajt csinál, mint hasznot.

Magyarul: a csészét lehet, hogy szépen „megcsiszolja”, de a csőnek nem mindig barátja.

Ha mégis kipróbálnád – így csökkentsd a rizikót

Nem kell nagy rituálé, inkább ésszel dolgozz:

• Csak a csészére használd, ne rendszeres „lefolyótisztítónak”.
• Kis mennyiség: tényleg elég 1 evőkanál.
• Súrolás után öblíts bő vízzel (ne hagyd „ülni” napokig, ha érzékeny a rendszer).
• Ha nálatok gyakori a lassú lefolyás/dugulás, inkább hagyd.

Biztosabb helye van: itt tényleg jó a kávézacc

Ha nem  is a vécében lesz igazi csodaszer, attól még kár lenne lemondani róla. Kitűnő eszköz ugyanis:

• szag ellen, például hűtőben, cipőben, szemetes alján (szárazon, kis tálkában/zacskóban),
• hagyma-fokhagyma után kézre dörzsölve, majd lemosva,
• enyhe súrolásra: odaégett edényeknél óvatosan,

Kertben, komposztban is jól működik, tápanyagtartalma miatt kimondottan sokan szeretik, de persze nem minden növény rajong érte, és a megfelelő hígításra ebben az esetben is gondolni kell. 

 

via

Fotó: illusztráció, Getty Images