Nem az akaraterő hiánya a gond? Magyar kutatók vizsgálták az okostelefon-függőséget
Nem a személyiséged a hibás: új megvilágításba került az okostelefon-függőség
Sokan hajlamosak magukat hibáztatni, ha úgy érzik, túl sok időt töltenek a telefonjukon. „Biztos ilyen a személyiségem”, „én egyszerűen hajlamos vagyok a függőségekre”: hangzanak el gyakran ezek a mondatok. Egy friss magyar kutatás azonban – mely az Acta Psychologicában is megjelent – árnyalja ezt a képet, és megnyugtató, ugyanakkor elgondolkodtató következtetésekre jutott.
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint nem önmagában a személyiség tesz valakit problémás okostelefon-használóvá, hanem az, ha gyenge az önkontrollja, és erősen fél attól, hogy kimarad a társas történésekből. Vagyis a jól ismert FOMO (fear of missing out) sokkal nagyobb szerepet játszik, mint eddig gondoltuk.
Kik vettek részt a kutatásban, és mit vizsgáltak?
A kutatás 18-35 év közötti egyetemisták körében zajlott, akik online kérdőíveket és kognitív teszteket töltöttek ki. A cél az volt, hogy feltérképezzék, hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális állapottal, a fizikai egészséggel és a gondolkodási teljesítménnyel.
A résztvevőknek többek között az alábbiakra kellett válaszolniuk:
- előfordult-e már, hogy a telefonhasználat miatt elmulasztottak egy betervezett feladatot,
- akkor is a mobiljukon jár-e az eszük, amikor épp nem használják,
- naponta nagyjából mennyi időt töltenek aktív telefonozással,
- és pontosan mire használják a készüléküket.
A vizsgálat nem állt meg a szokások feltérképezésénél: a kutatók a személyiséget és a mentális állapotot is górcső alá vették.
Neuroticizmus, önkontroll, FOMO – mi számít igazán?
A kutatásban külön kérdőív mérte a neuroticizmus személyiségvonást, amely a negatív érzelmek – például szorongás, lehangoltság, félelem vagy harag – átélésére való hajlamot jelenti. Emellett vizsgálták az önkontroll szintjét és a FOMO erősségét is, vagyis azt, mennyire fél valaki attól, hogy lemarad mások élményeiről, eseményeiről, online történéseiről.
A legfontosabb felismerés az volt, hogy a magas neuroticizmus önmagában nem vezet telefonfüggőséghez. Ahogy a kutatás vezetője, Takács Johanna fogalmazott: nem törvényszerű, hogy aki szorongóbb vagy érzékenyebb, az problémás használóvá válik.
A döntő tényező az, hogy mennyire tudja valaki szabályozni a saját viselkedését és impulzusait, illetve mennyire uralja a kimaradástól való félelem.
Háromféle telefonhasználó: te melyik vagy?
A válaszok alapján a kutatók három jól elkülöníthető csoportot azonosítottak.
Az első a „tisztán szociális jellegű” felhasználók csoportja. Ők főként kapcsolattartásra használják a telefonjukat: üzeneteket váltanak, szerveznek, kommunikálnak, de ritkán ragadnak bele az értelmetlen görgetésbe.
A második csoport a „mérsékelt folyamat jellegű” használóké. Ők már nemcsak társas célokra használják a mobilt, hanem híreket olvasnak, szórakoznak, időnként passzívan böngésznek is, de napi szinten nem lépik túl a 4-5 órát.
A harmadik, legnagyobb figyelmet kapó csoport az „erős folyamat jellegű” felhasználóké lett. Ide a résztvevők mintegy egyharmada tartozott. Ők napi négy-öt órát vagy akár ennél is többet töltenek a telefonjukon, jellemzően nem kapcsolattartásra, hanem tartalomfogyasztásra: videók pörgetésére, hírfolyamok görgetésére, folyamatos ingerkeresésre.
Nem az idő, hanem a használat módja a probléma
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy nem önmagában az számít, mennyi időt töltünk a telefonunkkal, hanem az, hogy mire és hogyan használjuk.
A passzív tartalomfogyasztás – rövid videók, végtelen hírfolyamok, „reels”-ek – folyamatos, gyors ingerekkel bombázza az agyat. Ez rövid távon élvezetes lehet, hosszabb távon viszont kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt és mentális túlterheléshez vezet.
A kognitív tesztek alapján az „erős folyamat jellegű” felhasználók gyengébben teljesítettek figyelmi és emlékezeti feladatokban, rosszabbul aludtak, és sokkal nehezebben tudtak ellenállni az azonnali impulzusoknak.
Fizikai következmények: nem csak a lelkünk bánja
Talán meglepő, de a túlzott telefonhasználat kézzelfogható fizikai következményekkel is járhat. A kutatás szerint a mobilozással eltöltött idő hossza leginkább ezen a területen mutatkozott meg.
A fej előrehelyezése és a lehajtott tartás jelentős terhelést ró a nyaki szakaszra
– magyarázta Seregély Beáta, a fizikai mérések szakértője. Ez a közismert „text neck” jelenség nemcsak fájdalmat okozhat, hanem hosszú távon az ízületek korai kopásához is vezethet.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a tartósan rossz fejtartás megváltoztatja az egyensúlyért felelős idegi jelzéseket, ami egyensúlyproblémákat, lassabb reakcióidőt és bizonytalanabb mozgást eredményezhet, nemcsak telefonhasználat közben, hanem a hétköznapokban is.
Okostelefon használata (Fotó: Getty Images)
Mi lehet a megoldás?
A kutatók hangsúlyozzák: nem a tiltás és nem a büntetés a megoldás. Az okostelefon a mindennapi élet része, és önmagában nem ellenség. A kulcs a tudatos használat.
Segíthet például:
- az értesítések ésszerű beállítása,
- a közösségi médiára szánt idő korlátozása,
- a lefekvés előtti telefonmentes időszak,
- a rendszeres mozgás és a helyes testtartás gyakorlása.
Mentális szinten pedig kiemelten fontos az önkontroll fejlesztése és a FOMO csökkentése. Ezek viselkedéstréninggel, pszichológiai támogatással hatékonyan erősíthetők.
A kutatás egyik legbiztatóbb üzenete, hogy ha az önkontroll megerősödik, a személyiségből fakadó sérülékenység szinte eltűnik. Vagyis azok is sokkal kisebb eséllyel válnak problémás használóvá, akik egyébként érzékenyebbek, szorongóbbak vagy stresszre hajlamosabbak.
Az okostelefon-függőség nem jellemhiba, és nem is végzet. A Semmelweis Egyetem kutatása világosan megmutatja: a kulcs nem a személyiségben, hanem az önszabályozásban és a kimaradástól való félelem kezelésében rejlik. Ha ezekre odafigyelünk, nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is sokat tehetünk a saját egészségünkért, anélkül, hogy le kellene mondanunk a technológia előnyeiről.
The post Nem az akaraterő hiánya a gond? Magyar kutatók vizsgálták az okostelefon-függőséget first appeared on nlc.
