Extrém hideg, ónos eső, hó és fagyok – sokkal nagyobb a veszély, mint gondolnánk

Hosszú évek óta nem látott mértékű havazás, extrém hideg, tartós ónos eső – az időjárás 2026-ban brutálisan indította az évet, és még mindig alig látni a valódi enyhülést. Még azok számára is komoly kihívást jelentenek a körülmények, akik otthonról dolgoznak, vagy kényelmes lakásuk és komfortos munkahelyük között kénytelenek ingázni.

Azok számára azonban, akik fűtetlen vagy alig fűtött lakásban várják a tavaszt, illetve akiknek nincs tető a fejük fölött, a mostani körülmények a szó legszorosabb értelmében életveszélyesek. Sőt a veszély bizonyos típusai gyakorlatilag mindannyiunkát érintenek.

A Covid óta nem volt ennyi riasztás naponta

„Az első napon 4708 eset volt. Covid óta nem volt ilyen magas a napi esetszám” – árulja el Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, akitől megtudjuk, hogy bár azóta kissé alacsonyabbak a számok, még továbbra is bőven felülmúlják az átlagot. Az esések miatti sérülések száma ugrott meg elsősorban, de hangsúlyosan megjelent a kihűlés veszélye is.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a pesthidegkúti mentőállomáson (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Utóbbi esetében testünk próbál törekedni arra, hogy fenntartsa állandó hőmérsékletét, ennek pedig több látható tünete is akad. „Ha azt érzékeli a testünk, hogy hőmérséklete csökken, akkor bekapcsol a fűtés azáltal, hogy hőt termelünk. Ezt izomremegés kíséri, mint amikor belázasodik valaki, ezzel párhuzamosan pedig a hőleadást testünk kikapcsolja. Egyúttal a bőr alatti kis erek is összehúzódnak látható sápadtságot okozva” – magyarázza a szóvivő.

„Egy idő után azonban kimerül a szervezet, és már nem tud hőt termelni, már nem is remeg. Kábult, zavart, eszméletlen állapotba veszi át a remegés és hőtermelés helyét” – hívja fel a figyelmet Győrfi Pál a következő fázisokra. Továbbá arra is, hogy bár a mínusz 10 fok körüli hőmérséklet valóban komolyabb körültekintést igényel, lehűlni akár plusz fokokban is lehet.

Mindannyian életveszélybe kerülhetünk

Mint mondja, klasszikusan ugyan a hajléktalanság jut eszünkbe extrém lehűlések esetén, nem árt azonban tudni, hogy akár baleset miatt is veszélybe kerülhetünk, ha például saját kertünkben vagy teraszunkon csúszunk el, mobiltelefont pedig nem vittünk magunkkal, így a nagy hidegben nem tudunk segítséget kérni. És az is megdöbbentően gyakori, hogy saját, fűtetlen otthonában válik valaki áldozattá vagy kerül kritikus állapotba. „A számok nyelvén ez átlagosan napi 5-6 esetet jelent, köztük olyan esetekkel is, amikor a fő probléma más természetű. Tehát valaki például stroke-ot kap otthon, de túl sokáig fekszik segítségre várva az alig fűtött lakás padlóján. Ez a szám a mostani napokban 15-20 közé emelkedett” – mondja Győrfi Pál.

Hajléktalan alszik hálózsákjába burkolózva a metró egyik szellőzőjén a fővárosban, Vérmezőn (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A szakértő szerint azonban ilyen időjárásban mindannyiunknak fokozottan érdemes körültekintőnek lennünk. „Klasszikus kérdés például, hogy sportoljunk-e ilyen hidegben a szabadban. Ez már olyan hőmérséklettartomány, amiben mindez meggondolandó. Nagy megterhelést jelent a szervezetnek, a légzés során pedig az extrém hideg a tüdőnknek sem biztos, hogy jót tesz” – int óvatosságra Győrfi Pál, hozzátéve azt is, hogy akár már a hólapátolás is kihívást jelenthet. „A hólapátolás intenzív fizikai munka. Fontos, hogy mindenki a saját teherbírásának megfelelő tempóban és módon végezze azt” – figyelmeztet.

Most minden menedéket kérő segítséget kap

Az extrém hideg miatt múlt hét óta már úgynevezett vörös kód van érvényben. Hogy mit jelent ez pontosan, azt Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány ügyvezető igazgatója segít megértenünk. „A szociális ellátó intézmények ilyenkor kötelesek beengedni a menedéket kérőket. Akár idősotthonról, akár fogyatékkal élők otthonáról vagy pszichiátriai betegek otthonáról van szó, segítséget kell nyújtania azoknak, akiket a kihűlés veszélye fenyeget” – magyarázza. Ez a segítségnyújtás pedig nem kizárólag a hajléktalankora vonatkozik, hanem azokra is, akik például fűtetlen otthonban laknak. Akár mi magunk szorulunk segítségre, akár valaki másnak szeretnénk segítséget nyújtani, a teendőnk ilyenkor az, hogy a Menhely Alapítvány honlapján található diszpécserszolgálat telefonszámán jelentkezzünk, ahol megkapjuk a megfelelő közvetítést és eligazítást.

„Pontos számaink nincsenek a hajléktalanságról, hiszen a mélyszegénység, a lakásszegénység is hatalmas probléma. Gondoljunk csak azokra, akik például nyári konyhában laknak egy olyan házban, ahol a főépület már lakhatatlan. Mondhatjuk, hogy aki így él, nem európai körülmények között lakik. Akár rá is foghatnánk, hogy hajléktalan, de messzire vezet ez a definíciós kérdés” – folytatja Aknai Zoltán. Az évről-évre felmerülő felvetésre azonban, hogy van-e egyáltalán ilyen helyzetben elegendő hely az ellátórendszerben, megnyugtató választ ad. Mint mondja, általában elegendő van ahhoz, hogy befogadják mindazokat, akik segítséget kérnek.

Mentők dolgoznak a havazás miatt megnövekedett feladatok ellátásán 2026. december 6-án.

(Fotó: MTI/Belügyminisztérium)

Így segíthetünk mi is

De mi van azokkal, akik nem fogadják el a segítséget? „Megpróbálunk olyan eszközöket adni nekik, amivel megelőzhetik a kihűlést. Takarót, izolációs fóliát, hálózsákot, akár sátrat is. A lényeg, hogy olyan tárgyi eszközöket tudjunk nekik biztosítani, amik jobban szolgálják az ő biztonságukat” – osztja meg az alapítvány szakértője.

„Akár plusz 5 fokos hőmérsékletben is ki lehet hűlni. De 0 fok alatt gyakorlatilag életveszélyben van az, aki megfelelő felszerelés híján teljesen védtelen a hideg ellen” – hívja fel a figyelmet Aknai Zoltán. Éppen ezért a minisztérium által elrendelt vörös kód mellett életbe lépett a szervezetek közti vörös riasztás is. Ennek értelmében az úgynevezett túlélőpontokra a diszpécserszolgálaton keresztül működő protokollhoz képest egyenesen bemehet, aki segítségre szorul. „Befogadnak bárkit, és nem fogják őt elküldeni sem akkor, ha menedéket kér, sem akkor ha csak szeretne melegedni. Ha valaki hajléktalan, rászoruló, veszélyeztetett emberrel találkozik, akkor segítség, ha megtalálja a hozzá legközelebb eső ilyen intézményt” – javasolja Aknai Zoltán. A túlélőpontok listáját a Menhely Alapítvány honlapján ide kattintva találhatjuk meg.