Így hat az unalom a szervezetedre – a pszichológus szerint

A legalapvetőbb definíció szerint az unalom akkor jelentkezik, amikor nincsenek külső ingerek, amelyekre összpontosíthatnánk. 

Arthur C. Brooks, a Harvard professzora azt állítja, hogy valójában szükségünk van arra, hogy unatkozzunk. Miért? mert ez segíthet lecsendesíteni az elmét, ami végső soron nyugodtabb élethez vezet. Mások szerint azonban a túl sok unalom a megrekedtség vagy a motiválatlanság jele lehet.

Mi történik az agyadban, amikor unatkozol?

Bár az „unatkozás” úgy tűnhet, mintha az agyad teljesen inaktív lenne, ez nem teljesen így van. „Amikor unatkozol, nem kikapcsolsz, hanem befelé fordulsz” – mondja Lila Landowski neurobiológus, a Tasmániai Egyetem docense.

„Ha semmi sem foglalja le az agyadat, akkor az alapértelmezett módú hálózatba (DMN) kapcsol át” – mondja Dr. Kim Johnson Hatchett neurológus. Az agy a külső ingerekre való összpontosításról a belső gondolkodási folyamatokra vált, mint például az álmodozás, az önreflexió, a gondolatok elkalandozása, az emlékek felidézése és a jövő vizualizálása – áll a Neuron folyóiratban 2023-ban megjelent cikkben. A DMN technikailag mindig, de különösen a csendes ébrenlét időszakaiban aktív.

„A test alacsony idegrendszeri éberségi szintre kapcsol, ami csökkenti a stresszhormonok (adrenalin és kortizol) szintjét, és a pulzusszámot is” – mondja Kate Cummins, PsyD, kaliforniai klinikai pszichológus és jógaterapeuta. Azonban a dopamin, a motivációért és a jutalmazásért felelős neurotranszmitter szintje is csökken, amikor unatkozunk, mivel nincsenek külső ingerek, amelyekre összpontosíthatnánk. Mivel érzékeli az ingerek hiányát, az agyunk több dopamint akar keresni, ami viszont már nyugtalanná tehet minket. 

Dr. Hatchett egy 2025-ös, a Current Opinion in Behavioral Sciences folyóiratban megjelent írására hivatkozva rámutat, hogy a DMN kulcsszerepet játszhat a kreativitás fokozásában is. A gondolatok elkalandozása (például unalom esetén) szintén segítheti az ember kreativitását. 

„Annyi nagyszerű ötlet támad az emberekben, miután abbahagyják a problémára való koncentrálást, ellazulnak, kikapcsolódnak, és megengedik maguknak, hogy egy kicsit unatkozzanak – mondja Landowski. –  Az én véleményem az, hogy szerintem az unalom vezetett a civilizáció születéséhez. Valószínűleg az unalomnak köszönhetjük az emberiség történelmének legnagyobb előrelépéseit.”

„Az unalom jó, ha a tudatosság, a tudatosság és a jelenlét gyakorlására használjuk” – mondja Julian Saad PhD, klinikai pszichológus, tanácsadó. Amikor tudatos vagy, jobban megfigyelheted és szabályozhatod a gondolataidat és érzelmeidet – beleértve a negatívakat is –, és végül megtanulod felismerni, mikor kell elengedni őket. 

Az unalom elviselésének megtanulása és a semmittevés mellőzése hasznos lehet a kapcsolataid szempontjából, mivel arra kényszerít, hogy jobban jelen legyél. Ez különösen hasznos lehet, ha időt töltesz valakivel, aki nehéz időszakon megy keresztül. „Amikor valaki nagyon nehéz időszakon megy keresztül, nem tudod megváltoztatni a körülményeket. Nem tudod megszüntetni a fájdalmát. Az egyetlen dolog, ami gyógyít, a tiszta jelenlét, vagyis a semmittevés” – mondja Saad.

Miért nem való az unalom mindenkinek?

Azok, akiknek traumás múltjuk van, talán nem szeretik az unalmat (vagy azt, hogy nincs külső inger, amire összpontosíthatnának), mert ez arra készteti őket, hogy a múltra gondoljanak, vagy biztonságérzetet kelt bennük. Hasonlóképpen nehéz lehet a szorongással vagy kényszerbetegséggel (OCD) küzdők számára, mert időt adhat nekik a struktúra nélküli töprengésre. „De ha gyors tempójú életmódot élsz, és ritkán érzed magad jelenvalónak, az unalom segíthet abban, hogy tudatosabbá válj” – mondja Saad.  

Összességében a cél az unalom és az aktivitás megfelelő egyensúlyának megtalálása, hogy ne ragadj bele egy kerékvágásba.  

Hogyan gyakoroljuk az unalmat? 

Az unalom gyakorlásának néhány egyszerű módja lehet a csendben autózás, a házimunka csendben elvégzése, a zenehallgatás nélküli séták, vagy a csendben, egyedül elfogyasztott vacsora. A csendes időtöltés és a nap végén az elmélkedésre szánt pillanatok szintén hasznosak lehetnek a lecsendesedéshez. 

„Amikor legközelebb unatkozol vagy szorongsz, mert nincs semmi dolgod, segíthet megvizsgálni, hogy milyen gondolatok, ítéletek vagy érzelmek járnak ezzel az érzéssel” – mondja Saad.  A szakember azt is javasolja, hogy azonosítsd be az unalomból fakadó  fizikai érzéseidet. Ezután tudatosítsd magadban ezeket a fizikai jelzéseket anélkül, hogy megpróbálnád megváltoztatni azokat, ami a tudatosság egyik kulcsfontosságú alapelve. Végül elkezdheted beépíteni a tudatos jelenlét pillanatait a napodba. 

Nincsenek kőbe vésett szabályok arra vonatkozóan, hogy mennyi időt kell hetente unatkozni. Cummins szerint azonban fontos kicsiben kezdeni, és kitalálni, hogy mi működik a te időbeosztásod és életed szempontjából. Kezdd talán napi 5 perccel, és idővel növeld ezt az időt!

Ne feledd azonban: ha azt veszed észre, hogy az unalom átveszi az uralmat az életed felett, vagy megakadályozza, hogy elérd a céljaidat akkor az „unalomra” szánt több idő nem biztos, hogy olyan hasznos, mivel megakadályozza a cselekvést.

via