Mit egyél január 1-jén, ha szerencsés évet szeretnél?

A téli ünnepi szezon tele van régi hagyományokkal, népszokásokkal – és bőven találunk olyanokat is, amelyek az evés köré szerveződnek. Ám az, hogy hol és mit tartanak szerencsehozó falatnak, nagyon is eltérő lehet. Egy biztos, akkor sem járunk rosszul, ha más nemzetek ételeit is megkóstoljuk, legfeljebb eszünk egy jót. Nézzük a szilveszteri/új évi asztal legismertebb fogásait.

A fánk, a bab és a malac is lehet szerencsehozó

Van, ahol az új évet kuglóffal vagy fánkkal (nálunk a farsangi időszakból sem hiányozhat – a Kárpát-medencében több helyen elterjedt szokásról van szó) kezdik – a gyűrű alakú finomság ugyanis az év végét jelképezi. Sokan úgy tartják, hogy a kerek ételek fogyasztása segít a szerencse megőrzésében és a gazdagság elérésében az új évben is. Ezekkel a finomságokkal valóban megünnepelhetjük azt amit elértünk, és bizakodva nézhetünk a jövő elé.

A tengerentúlon a déli államokban – a hagyományt még a polgárháborúra vezetik vissza – pedig a fekete szemű babról tartják úgy, hogy szerencsét hoz az új évben. Nem mellesleg egészséges is, mint minden más hüvelyes is, sok rostot, és például A-vitamint is tartalmaz. Megéri tehát fogyasztani máskor és máshol is.

A kuglóf is jó ötlet lehet szilveszterre. Forrás: Getty Images

A soba nem más, mint a japánok hajdinalisztből készült, jellegzetesen barnás színű, diós ízű tésztája – levesek fő alkotóeleme, de különféle szószokkal is gyakran fogyasztják. Újévkor viszont külön jelentés társul a tészta fogyasztásához, minél hosszabb ugyanis, annál jobb, hiszen a hosszú életet szimbolizálja. Evéskor éppen ezért figyeljünk rá, hogy a tészta ne törjön meg.

Az újévkor elfogyasztott sertéshús Németországból és Kelet-Európából származó hagyomány. Mi magyarok is úgy tartjuk, hogy szilveszterkor és az új év első napján sült malacot kell enni, mert az túrja ki a szerencsénket. Még jó, hogy a sertéshúsból valóban nagyszerű ételeket lehet készíteni.

Szerencsehozó gránátalma, csirkecsont és egészben sült hal

A gránátalmát főleg a görögök tartják szerencsehozó gyümölcsnek, de szilveszterkor nem úgy használják, ahogy azt várnák. Az ízletes magokkal teli gyümölcsöket ugyanis nem elfogyasztják, hanem otthonuk bejáratánál a földhöz vágják. Szerencséjükről az fog árulkodni, hogy mennyi mag hullott ki a gyümölcsből. Természetesen mi úgy is átemelhetjük ezt a hagyományt, hogy készítünk például egy gránátalmás pavlovát. Garantáltan nem bánjuk meg.

Noha mi nem szeretünk csirkét fogyasztani az év végén, van ahol mégis felkerülhet ilyenkor is az asztalra. A csirke mellénél található villacsont – szerencsecsontnak is neveznek – eltörése ugyanis szintén a várható szerencsénket jósolhatja meg. A szokás az ókori rómaiaktól ered, és az a lényege, hogy ketten fogják a csontot, mielőtt kettétörik. Ha a csont nem középen törik el, akkor annak a kívánsága teljesül, akinél a nagyobb darab marad.

Mi főleg karácsonykor eszünk halat, újév napján pedig nálunk tiltott ételnek számít, hiszen a hallal elúszik a szerencsénk. Van ahol – a skandinávoknál, németeknél, hollandoknál is része a hagyománynak – ezt máshogy gondolják, és igenis fontos része a hal az újévi készülődésnek. Úgy gondolják ugyanis, ha egész halat sütnek, és elfogyasztják azt a fejétől a farkáig, akkor mindenképpen jó évük lesz. Ugyanez igaz a heringre is – a hal ezüst pikkelyei állítólag pénzérmékre hasonlítanak, ami a jövőbeli szerencse jó jele.

Édes szőlő, puha perec: vannak, akik ettől várják a szerencsét

Németországban hagyomány, hogy szilveszterkor puha perecet sütnek, és nem másért, minthogy szerencsét hozzon a következő évre. Ezzel a hagyománnyal bárki tud azonosulni, egy adag friss perec bármelyik szilveszteri buliban megállja a helyét. Készülhet édes és sós változatban is – az utóbbi talán jobb választás az alkoholos italokhoz.

A lencse sem maradhat el. Fotó: Getty Images

Az egyik legérdekesebb újévi hagyomány a spanyolokhoz köthető, ők ugyanis egy marék édes szőlővel várják az új évet – pontosabban 12 szem szőlőszemmel, amelyek az előttünk álló hónapokat szimbolizálják.

A lencsét hagytuk a végére, hiszen ezt jól ismerjük – aligha van olyan ház itthon, ahol szilveszterkor ne készülne valami ebből a hüvelyesből. A babona szerint lencsét azért kell enni, hogy sok pénzünk legyen. Ne legyünk tehát saját magunk ellensége, és idén is készítsünk el valamilyen lencsés finomságot. A tél amúgy is jó alakalom arra, hogy tartalmas leveseket főzzünk, a lencse pedig jó alapanyag lehet. Érdemes máskor is fogyasztani, nem csak szilveszter éjszakáján.

via