Kell aggódnunk a növényi olajok káros hatásairól szóló új információk miatt? A szakértő válaszol
A Journal of Lipid Research című folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a kísérletben résztvevő egerek többsége jelentősen meghízott, amikor magas zsírtartalmú, szójaolajban gazdag ételekkel etetették őket. Az egereket bizonyos zsírsavszármazékok, az oxilipin vegyületek hizlalták, amelyek akkor keletkeznek, amikor az olajban található linolsav lebomlik a szervezetben. „A linolsav túlzott fogyasztása növelheti az oxilipin szintet, ami gyulladással és zsírlerakódással jár” – hangsúlyozták a kutatók. A genetikailag módosított kontroll egércsoport ezzel szemben ugyanazon étrend mellett is karcsú maradt – számolt be róla a tekniikanmaailma.fi.
A témát azért is kell vizsgálni, mert a tengerentúlon a szójaolaj fogyasztása látványosan megugrott – az elmúlt évszázadban ötszörösére nőtt, a teljes kalóriabevitel körülbelül két százalékáról majdnem tíz százalékára.
Forrás: Getty Images
Bár a szójabab rengeteg növényi alapú fehérjét biztosít, és olaja koleszterinmentes, a linolsav túlzott bevitele, különösen az ultra-feldolgozott élelmiszerekből, hozzájárulhat a krónikus anyagcsere-problémákhoz. A Kaliforniai Egyetem kutatói most azt vizsgálták, hogy az egerek szervezetében termelődő oxilipin vegyületek pontosan hogyan okoznak súlygyarapodást, és hogy más, magas linolsavtartalmú főzőolajoknak is lehetnek-e hasonló hatásaik.
A repceolaj és az olívaolaj is tartalmaz linolsavat, de lényegesen kevesebbet, mint a szójaolaj. A szójaolaj száz grammonként 51,8 gramm, a repceolaj 22 gramm, az olívaolaj pedig 10,3 gramm linolsavat tartalmaz. A napraforgóolaj akár 62,2 gramm linolsavat is tartalmazhat száz grammonként. A 60 százalékos zsírtartalmú margarin száz grammonként 12,4 gramm linolsavat tartalmaz.
Az olajok káros hatásai. Mit mond a szakértő?
Jó ha tudjuk, hogy az állatkísérleteket fontos megkülönböztetni az emberi vizsgálatoktól. Természetesen hasznos információkkal szolgálhatnak ezek a kísérletek is, de a tényleges hatásokat embereken kell vizsgálni – idézi a lap Ursula Schwab, a Kelet-finnországi Egyetem táplálkozástudományi professzorát. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy ő nem lát közvetlen kockázatot az emberekre nézve. Mint mondja, az oxilipinszint és a testsúly közötti összefüggést ők is vizsgálták már embereknél, igaz, nem annyira élelmiszer-specifikusan. Bármely magas zsírtartalmú étel hajlamosíthat a súlygyarapodásra. De a növényi olajok nem hiányozhatnak az étrendből, szükségünk van ezekre, ahhoz, hogy elegendő esszenciális zsírsavhoz jussunk – és mindezekhez csak a növényi termékekből juthatunk hozzá.
A professzort nem is annyira a linolsav vagy a magas oxilipintartalom aggasztja, mint inkább az a tény, hogy jelenleg túl kevés az alfa-linolénsav az élelmiszerekben. Az étkezési olajok közül az alfa-linolénsav a repceolajban található meg a legnagyobb mennyiségben, száz grammonként 10,8 gramm, azaz a repceolaj linolsavtartalmának körülbelül a fele. A szójaolaj ezzel szemben száz grammonként 7,3 gramm alfa-linolénsavat tartalmaz.
A szakember szerint az alfa-linolénsav elégtelen bevitelének kockázata nagyobb, mint a linolsavé. Egy felnőttnek legalább 25 gramm növényi olajat kellene fogyasztania naponta, előnyben részesítve az alfa-linolénsavat tartalmazó növényi olajokat.
The post Kell aggódnunk a növényi olajok káros hatásairól szóló új információk miatt? A szakértő válaszol first appeared on nlc.
