Jobb emberek leszünk karácsonykor? Meglepő, mit mutatnak a pszichológusok

Pszichológiai kutatások segítenek megérteni, miért viselkedünk ilyenkor másként – néha kicsit kedvesebben, néha furcsábban, máskor meg a pénztárcánk nyílik meg.

Kívül-belül ünnepi díszben: mit üzen a dekoráció?

Az utcáról is látszik, mennyire szeretne valaki kapcsolódni másokhoz. Egy amerikai vizsgálat szerint: az ünnepi kültéri díszítés a szomszédok felé küldött társas jelzés. A kutatók szerint a fényekkel, koszorúkkal díszített házak barátságosabbnak tűntek a járókelők számára, más szóval: amikor kivilágítjuk a házat, azt üzenjük: „Gyere, szívesen kapcsolódnék!”

Miért küldünk karácsonyi képeslapokat olyanoknak is, akiket alig ismerünk?

Természetesen létezik tradíció, és persze rettegés attól, hogy valakitől kapunk lapot, mi pedig nem küldtünk neki. De a pszichológia szerint van egy harmadik ok is: egyszerűen imponálni szeretnénk.

A kutatások szerint több képeslapot küldünk:

• olyanoknak, akikre szeretnénk jó benyomást tenni
• és persze a magasabb státuszú ismerősöknek. 

Vagyis a képeslap nem csak kedvesség, hanem egyfajta társas státuszmenedzsment is.

Az ünnepi zene hatására tényleg több pénzt költünk?

A karácsonyi bevásárlás sokszor stresszes élmény: tömeg, kapkodás, hosszú listák. A boltok pedig minden trükköt bevetnek, hogy tovább maradjunk és többet költsünk.

Egy kutatás szerint a vásárlók akkor érzik a legkellemesebbnek az üzletek légkörét, ha az ünnepi időszakban a karácsonyi zene és a karácsonyi illat együtt jelenik meg. Ilyenkor nemcsak elégedettebbek, de hosszabb időt is töltenek a boltban.

Ha csak az illat marad, vagy nem karácsonyi zene szól, ez a hatás eltűnik.

A képlet tehát egyszerű: minél ünnepibb a hangulat, annál több pénz távozik a pénztárcánkból.

Mi történik, ha mellémegy az ajándék? A nemünk is számít

Karácsonykor adunk-kapunk… és néha nagyon nem jót kapunk. De nem mindenki reagál ugyanúgy az „Olyan kedves… de mi ez?” helyzetekre.

Egy vizsgálat szerint:

• a férfiak rosszabbul viselik, ha nem találják el az ízlésüket, és ilyenkor távolabb érzik magukat a partnerüktől

• a nők többnyire megértőbben reagálnak, még akkor is, ha nem arra vágytak, amit kapnak.

A férfiak önérzete sérülékenyebb, ha az ajándék nem tükrözi „amit igazán szeretek, ezt azért tudnod kéne rólam”.

A Mikulás-mítosz tovább él, mint hinnénk

Bár ötévesen már képesek különbséget tenni a valóság és a képzelet között, a gyerekek még sokáig ragaszkodnak a Mikuláshoz.

• átlagosan 7 éves korig hisznek benne

• minden harmadik 9 éves még biztos abban, hogy létezik.

A Mikulás nem egyszerű mese: közösségi élmény, amelyet a családok és a kultúra tartanak életben.

Mitől lesz valóban boldog a karácsony?

A kutatások alapján nem a csillogó ajándékok és nem is a költekezés hozza a legnagyobb örömöt.

A tartós jóllét legfőbb forrásai:

• minőségi idő a családdal

• nagylelkűség, mások megajándékozása

• meghittség és kapcsolódás, akár egymáshoz, akár a hitünkhöz.

Az ünnepet túlvásárló üzemmódban megélők ezzel szemben gyakrabban érzik magukat fáradtnak és elégedetlennek.

A kutatások szerint a képlet világos: nem a fogyasztás tesz boldoggá, hanem a kapcsolódás.

Kell a cécó akkor egyáltalán?

Díszíthetünk,  kapcsolhatunk hangulatos zenét, írhatunk képeslapot — ezek mind segítik a hangulatot. De közben jó, ha emlékszünk: a figyelmesség fontosabb, mint bármelyik ajándék, az ünnep pedig a közös pillanatokból születik. 

A legnagyobb ajándék: megtapasztalni, hogy tartozunk valakihez.

via

Fotó: illusztráció, Getty Images