Erről a mondatról azonnal felismerhető egy intelligens ember a kutatók szerint

Aki így fogalmaz, nem bizonytalan és nem is kerülgeti a választ. Épp ellenkezőleg: egy olyan gondolkodásmódot használ, amelyet a tudomány következetesen magas intelligenciával, jobb döntésekkel és erősebb problémamegoldó képességgel köt össze. Ez a valószínűségi gondolkodás, vagyis amikor nem végleges igazságokban beszélünk, hanem megnevezzük a saját bizonyosságunk mértékét.

Miért beszélnek így a legokosabbak?

A kutatások szerint a nagy intellektuális teljesítmény egyik kulcsa nem az, hogy valaki „biztosra mond valamit”, hanem az, hogy pontosan jelzi, milyen valószínűséggel gondolja igaznak állítását.

A híres előrejelzési versenyekben – például a Good Judgment Projectben – a legjobban teljesítő résztvevők, az úgynevezett szuperjóslók, nemcsak intelligensebbek voltak az átlagnál. Hanem nyitottabban gondolkodtak, keresték a saját véleményük ellenérveit, és minden állítást számszerűen becsültek: 55%, 70%, 32% – nem „biztos” vagy „talán”.

Ráadásul ezeket az értékeket rendszeresen frissítették, amikor új információ érkezett. A kutatók szerint épp ez a hozzáállás magyarázta a kiemelkedő találati arányukat.

A számok iránti érzékenység különbséget tesz

A numerikus gondolkodást – azaz a kockázatok és arányok jó megértését – több tanulmány is a jobb döntéshozatallal hozza összefüggésbe. Azok, akik jól kezelik a valószínűségeket, következetesebben ítélik meg például az egészségügyi kockázatokat,

a pénzügyi döntéseket vagy a hétköznapi „kockázat–nyereség” helyzeteket.

A kognitív reflexió kutatásai pedig azt mutatják: azok a legpontosabbak, akik nem hisznek az első benyomásnak, hanem egy pillanatra megállnak, és újrakalibrálják a gondolatukat.

Így hangzik ez a hétköznapokban

Az intelligens kommunikáció nem magabiztosságot színlel, hanem pontosít. Például:

• Nem azt mondja: „Ez biztosan így lesz.”, hanem:
  
  „A jelenlegi adatok alapján 70% esélyt adok rá – de ha X változik, ez 50-re esik.”
• Nem azt mondja: „Ez a tanulmány bizonyítja, hogy…”, hanem:
  
  „Az eredmények inkább ezt támasztják alá, de a minta alapján legfeljebb 60–65% bizonyossággal.”
• Nem azt mondja: „Nincs kockázat.”, hanem:
  
  „Van 10–20% maradék bizonytalanság. Nekünk kell eldönteni, megéri-e így.”

Ez a fajta beszéd kevésbé nyűgözi le a hallgatóságot, mégis sokkal pontosabb – és ez különbözteti meg az igazán okos embert attól, aki csak simán magabiztos.

Miért intelligens ez a gondolkodás?

A valószínűségekben való gondolkodás rákényszerít arra, hogy:

• tisztán fogalmazzunk,
• felismerjük az ismeretleneket,
• ellenőrizhetővé tegyük a saját állításainkat,
• tanuljunk a tévedésekből,
• és ne essünk bele a „minden vagy semmi” csapdájába.

A bizonytalanság nem ellenség: pontosabbá, rugalmasabbá és hitelesebbé teszi a gondolkodást.

via

Fotó: illusztráció, Pexels

The post Erről a mondatról azonnal felismerhető egy intelligens ember a kutatók szerint first appeared on nlc.