300 éve mindenszentek napján megremegett a föld, és a világ örökre megváltozott
1755. november 1-je szép, napsütéses őszi napnak ígérkezett Lisszabon városában, amely akkoriban Európa egyik legfontosabb és leggazdagabb tengeri kikötője volt. A mélyen és elkötelezetten katolikus portugálok mindenszentek napjának megünneplésére készültek. Aztán minden másként alakult. A scientificamerican összefoglalója szerint reggel 9:30-kor a várost enyhe rengések rázták meg. Egy szemtanú később így emlékezett vissza „Először egy kocsizajhoz hasonló dübörgést hallottunk, aztán egyre hangosabb és hangosabb lett, mígnem olyan erővel szólt, mint egy ágyú leghangosabb dübörgése. Közvetlenül ezután éreztük az első rengést.”
9:40-kor Liszabon összes harangja egyszerre kezdett vészjóslóan kongani, mint valami apokaliptikus bibliai jelenetben. Másodpercekkel később összeomlottak az első épületek. A föld mélye iszonyatos zajjal morajlott, majd körülbelül 10 percig tartó rengésbe kezdett, amely összedöntötte a katedrálisokat és komplett városrészeket törölt el a föld színéről: a legtöbb ember halálát a templomok összeomlása okozta, hisz ezek tele tele voltak hívőkkel, akik épp az ünnepi miséken vettek részt.
A rémült lakosok a kikötő felé menekültek, ahol egy különösen ijesztő jelenségnek voltak szemtanúi: a tenger eltűnt, és a Tajo folyó medre kiszáradt. 10:10-kor egy 12 méter magas cunamihullám érte el a várost, és elpusztította az egész kikötőt; a parton álló emberek ezreit sodorta el és ölte meg a víz. A földrengés és a cunami után szörnyű tűzvész tört ki, amely öt napig tombolt. Mire vége lett, a város háromnegyede romokban hevert: a becslések szerint 30 000-60 000 ember halt meg, a földrengés további károkat okozott a marokkói partvidék városaiban, a cunami pusztítást végzett Írországban, az afrikai partvidéken és Karib-térségben.
A földrengés által megtépázott karmeliták kolostortemplomának romjai Lisszabonban (fotó: Bert C/flickr/public domain)
De leginkább természetesen a portugál birodalom sínylette meg a katasztrófát: egy tanulmány szerint az ország GDP-jének legalább 32, sőt talán 48 százalékot esett, és sokáig nem is tudott talpra állni. A földrengésre válaszul az I. József király nagy hatalmú főminiszterét, Sebastião José de Carvalho e Melót – a későbbi Pombal márkit, egy Richelieu bíboros-szerű figurát – bízta meg azzal, hogy hogy felügyelje a sérültek mentését, a holttestek elszállítását és a város újjáépítését. A márki pedig a krízishelyzetet elsősorban saját hatalmának növelésére és megszilárdítására használta fel.
A katasztrófa – ha nem is azonnal, de – hosszú távú és jelentős hatással volt Európa társadalmára és kultúrájára. A földrengés ugyanis, mint említettük, egy kiemelt vallási ünnepen történt, és szinte minden nagy templomot elpusztított egy elkötelezett római katolikus városban. A teológusok és a vallási hatóságok – mint például a lisszaboni jezsuita Malagrida – kihasználták a helyzetet, és dörgedelmes szónoklatokban sulykolták, hogy a földrengés Isten büntetése a világ bűneiért – az emberekben ugyanakkor felmerült a jogos kérdés, hogy
Isten miért pusztította el a templomokat, és miért kímélte meg a bordélyházakat?
A lisszaboni földrengés korabeli ábrázolása (forrás: Wikimedia Commons)
Lisszabon jámbor lakossága tehát afféle egzisztenciális válságba került, és elkezdte megkérdőjelezni saját hitét: a filozófusok, költők, írók, teológusok és papok pedig azon tűnődtek, hogy mi okozta az eseményt. Utólagos értelmezések szerint (bár ebben nyilván van némi túlzás)
a modern történelemben először fordult elő olyan, hogy egy ekkora természeti katasztrófát nem isteni beavatkozásként vagy büntetésként értékelték, hanem akként, ami: pusztán fizikai jelenségként.
Ugyan a filozófusok, természettudósok és még néhány teológus is már az ókortól kezdve probáltak tudományos magyarázatokat adni a vulkánkitörésekre, földrengésekre és más természeti katasztrófákra, ám ezeket csak szűk körben vitatták meg, és kevesekhez jutottak el. A 18. század derekán – amikor már viszonylag olcsón és gyorsan lehetett röplapokat vagy újságokat nyomtatni és terjeszteni – Lisszabon pusztulásának híre hamar széles körben ismertté vált Európában. Maga a földrengés, illetve az azt követő az évek során született számos elmélet és tudományos vita pedig mélyen megrengették az irgalmas Istenbe és az egyház hatalmába vetett hitet.
A földrengés és utóhatása erősen befolyásolta a felvilágosodás korának európai értelmiségét, és ezáltal magának a felvilágosodásnak – vagyis a szellemi, kulturális és társadalmi progressziónak – egyfajta motorjává vált. Sokat foglalkozott vele Voltaire és Rousseau is. Előbbi dühös verset is írt róla:
Vajon azt mondod-e az áldozatok tömegének láttán: / „Isten bosszút állt, haláluk a bűneikért fizetett ár?” / Milyen bűnt, milyen hibát követtek el ezek a gyerekek, / anyjuk mellkasán összetörve és véresen? / Vajon Lisszabonnak, amely már nincs, több bűne volt / mint Londonnak és Párizsnak, amelynek lakói világi gyönyörökbe merültek/ Lisszabon elpusztult, és ők Párizsban táncolnak!
A lisszaboni földrengés allegóriája João Glama Ströberle festményén (forrás: Wikimedia Commons)
Immanuel Kant pedig 1756-ban három különálló szöveget is publikált a lisszaboni földrengésről. Kíváncsi fiatalemberként, lenyűgözve a természeti katasztrófától, összegyűjtötte az összes elérhető információt, és megfogalmazta a földrengések okairól szóló elméletét, amely a forró gázokkal teli hatalmas barlangok elmozdulásait vázolta fel, és bár pontatlan volt, mégis ez lehetett az első többé-kevésbé tudományos alapú kísérlet volt a földrengések természetes, nem pedig természetfeletti magyarázatára. Walter Benjamin, a a 20. század egyik legnagyobb hatású művészetteoretikusa szerint Kant vékonyka, korai könyve a földrengésről
„valószínűleg a tudományos földrajz kezdeteit képviseli Németországban. És minden bizonnyal a szeizmológia [vagyis a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozó tudomány] kezdeteit is”.
források: scientificamerican, forbes
The post 300 éve mindenszentek napján megremegett a föld, és a világ örökre megváltozott first appeared on nlc.
