Nagy Feró-botrány: Görög Zita megrázó levelet írt az énekesnek

Nagy Feró megdöbbentő nyilatkozatot tett egy interjúban, amikor a Békemeneten a Szőlő utcai botrány kapcsán kérdezték őt. Számtalan civil mellett több híresség is felháborodott az elhangzottakon.

Kemény kritikát fogalmazott meg többek között Udvaros Dorottya és Delhusa Gjon is, Wolf Katival pedig már meredek adok-kapok helyzetbe is keveredett az igazából nem engedő Nagy Feró.

Bár Bayer Zsolt is bocsánatkérést javasolt az énekesnek, illetve Vitályos Eszter is elhatárolódott a kijelentéstől, Lázár János mégis úgy gondolta, hogy a kormánynak ehhez az egészhez nincsen köze. Most azonban Görög Zita nagyon részletesen és alaposan foglalta össze, mi is szerinte a valódi probléma. Instagramon közzétett üzenete teljes terjedelmében így szól:

„Tisztelt Nagy Feró!

Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint „mindenki jól járt, nem?”. Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával, és gyermekvédelmi intézményében felnőtt, kiszolgáltatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül.

Engedje meg, hogy ezekről a szavakról is elmondjam véleményem: „És hát nyilván nem ingyen futtatta. És ha én azt mondom, hogy pénzért, akkor meg már »jaj, már, hogy beszélsz, jó, hogy nem mondod, hogy kurva«. De hát ez egy több ezer éves szakma.”

A prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Statisztikák alapján a nők 75–80 százaléka valamilyen gyermekkori abúzus, szexuális erőszak vagy mély társadalmi kiszolgáltatottság következtében lesz prostituált, és csak nagyon kis hányaduk választja ezt az utat teljesen önként, valódi alternatívákkal rendelkezve. Ez szociológiailag is alátámasztott tény: a prostitúció „szabad választása” társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők körében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.

A gyerekotthonban élő lányok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak: az állami gondoskodás keretei, a nevelői bizalom és az intézet vezetője iránti bizalom védelmet és támogatást kellene, hogy nyújtson számukra. Erkölcsileg, jogilag és emberileg súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat. Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat.

Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő (emberkereskedelem, kényszermunka), hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal. Ezen fiatalok gyakran alacsony önértékelésűek, sebezhetők és a tapasztalat híján könnyebben manipulálhatók. Ha a vezető saját hasznát nézve kihasználja őket, az örökre kárt okozhat személyiségükben, lelki fejlődésükben. Az efféle tettek hosszú távon traumatizálhatják az áldozatokat, rombolják a társadalmi bizalmat a gyermekvédelmi rendszer iránt, és súlyos sebet ejtenek az egész közösségnek.

„Jaj már, ki kényszerítette őket? Hát felnőtt vagy te is. Ki kényszerített téged arra, ha nem akarod? Bemész a harmadik kerületi rendőrkapitányságra, és szólsz, hogy na na!”

Az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkben látják azokat a felnőtteket, akikhez érzelmileg kapcsolódhatnának, mivel családi mintáik hiányosak vagy károsak. Ha azonban az intézményi keretek között a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal (pl. érzelmi bántalmazással, szexuális visszaéléssel, kizsákmányolással), az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét. Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével tüntette ki őket.

De a visszaélés következtében kialakuló traumák mély nyomokat hagynak a személyiségben: bizalmatlanság, önértékelési zavarok, szorongás, depresszió, valamint érzelmi zavarok jelenhetnek meg. A sérült kötődési minták miatt ezek a nők gyakran nehezen alakítanak ki egészséges emberi kapcsolatokat, így kiszolgáltatottabbá válhatnak a szexuális kizsákmányolással szemben.

A gyermekotthoni rendszer merev, szabályokon alapuló működése, a szakember–gyerek közötti valós partneri viszony hiánya, valamint a megfelelő érzelmi és pszichológiai támogatás hiánya tovább növeli a veszélyeztetettséget. Ezek az intézményi hiányosságok a már meglévő traumákat erősítik, és gátolják a gyermekek egészséges felnőtté válását.

A fentiek miatt egy gyermekotthonban nevelkedett nő könnyen kerülhet olyan helyzetbe, ahol a korábbi bizalommal való visszaélés és az érzelmi sérülések, továbbá a társadalmi és gazdasági támogatás hiánya miatt kiszolgáltatottá válik, és a prostitúció túlélési stratégiaként jelenhet meg. Ez nem pusztán egyéni döntés, hanem a személyes és szociális sebezhetőség eredménye.

Ez a komplex folyamat azt mutatja, mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában, alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát.

„Én a csajokat próbáltam megvédeni, akik felnőttek már. Ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak, mert akkor elmegyek, és az összes kapcsolatomat előszedem, hogy segítsünk rajtuk.”

Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.

Talán sosem hallott az Árvácska Alapítvány munkájáról és alapítójáról, Lánczi Zsuzsáról. Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesen értették.”

The post Nagy Feró-botrány: Görög Zita megrázó levelet írt az énekesnek first appeared on nlc.