azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu

„Ne beszélj idegenekkel!” – Nem ez a legjobb tanács, amit gyerekeinknek adhatunk

5 megtekintés
NLC
Család gyermekbiztonság idegenek tiltás elavult
Blurred placeholder

„Ne beszélj idegenekkel!” – ki ne hallotta volna ezt számtalanszor gyerekkorában? Ez a mondat generációk óta visszhangzik a szülők szájából, mint az egyik legfontosabb biztonsági tanács, kiegészítve azzal, hogy „ne fogadj el semmit idegentől”, és „soha ne menj el vele”.

A célja egyszerű volt: megóvni a gyerekeket a kiszámíthatatlan helyzetektől és a lehetséges veszélyektől.

A szüleink idejében ez a rövid, jól megjegyezhető szabály valódi védőpajzsként szolgált. A világ ugyanis csak látszólag tűnt biztonságosnak, valójában tele volt ismeretlen kockázatokkal. A logika pedig érthető: a gyerekek nem tudják megítélni, kiben bízhatnak meg, ezért a legjobb, ha inkább senkiben sem. A tanács egyszerre volt praktikus, világos és könnyen átadható: biztonságot adott gyereknek és szülőnek, és talán épp ezért él tovább sok szülő szótárában ma is.

Azonban egyre többen érzik úgy, hogy ez a megközelítés túl szigorú, sőt, kissé idejétmúlt. Hiszen a gyerekeknek nemcsak a veszélyeket kell megtanulniuk felismerni, hanem azt is, hogyan viselkedjenek biztonságosan társas helyzetekben. Szülőként mindannyian azt szeretnénk, ha a gyermekünk kedves, barátságos, udvarias és magabiztos lenne – de vajon ezek a tulajdonságok nem tehetik őt sebezhetőbbé? És mi, szülők mit tegyünk, ha ez a nyitottság minket hoz kellemetlen helyzetbe?

Még ha valaha jó tanács is volt, ma már biztos nem az 

Mögötte természetesen jó szülői ösztönök húzódnak meg, és kétgyermekes anyaként én is mindenekfelett azt szeretném, hogy a gyerekeim biztonságban legyenek – ahogyan minden szülő. Csakhogy az idegenek és a társas érintkezés teljes elkerülése félrevezető üzenetet küld.

A mai gyerekeknek nem félelmet, hanem határozottságot kell tanulniuk. Meg kell tanítani nekik, kik azok a felnőttek, akikben általában megbízhatnak. Ilyenek például a rendőrök, tanárok vagy más hivatalos személyek, és ha mondjuk eltévednek egy bevásárlóközpontban vagy egy rendezvényen, ne féljenek a megfelelő idegenhez fordulni, és tőle segítséget kérni.

Rendőr a gyerekkel

Fotó: Getty Images

A bűnözők gondolkodásmódját kutató tudományos irodalom hatalmas. A kutatások szerint következetesen választanak könnyű célpontokat: kerülik az erősebbnek tűnő felnőtteket, és inkább a gyerekeket vagy az időseket szemelik ki, akik kiszolgáltatottabbak lehetnek. Ugyanakkor a szorongás és a társas elszigeteltség is gyakran sebezhetőbbnek mutat valakit. 

Pont ezért kell megadnunk a gyermekeinknek a lehetőséget, hogy minél többféle társas helyzetben gyakorolják a kommunikációt, tanulják meg, hogyan álljanak ki magukért, és mit tegyenek, ha valaki olyasmire próbálja rávenni őket, amit nem akarnak. Tanítsuk meg nekik, hogyan kérjenek segítséget, mikor kell hívni a 112-t, és mit várhatnak el a rendőrségtől, ha bajba kerülnek. 

Tényleg minden idegen veszélyes?

Ami számunkra teljesen egyértelműen hangozhat, a gyerekek nem biztos, hogy valóban tudják értelmezni, ha nincs mögötte megfelelő magyarázat. Hiszen ki az idegen? A tanár, az orvos, a rendőr eleinte szintén idegenek, mégis azt szeretnénk, ha gyerekeink tudnának beszélni velük. Sőt, azt is szeretnénk, ha megtanulnák, hogyan rendeljenek ételt, vagy szerezzenek új barátokat. Ezekhez mind szükség van arra, hogy idegenekkel beszéljenek, és ezek a készségek aztán egész életük során hasznukra válnak.

Tehát a gyerek érdeke az, hogy tudja, nem minden idegen rossz.

A tanárok és a rendőrök például azért vannak, hogy segítsenek. És különbség van aközött is, ha egy gyerek egyedül beszélget egy idegennel, vagy úgy, hogy a szülője vagy a gondviselője is ott áll mögötte, hiszen utóbbi teljesen rendben van. Sőt, az is teljesen rendben van, ha egy gyerek köszön egy idegennek a nyilvánosság előtt, a szülőknek azonban minden esetben meg kell tanítania a gyerekeinek, hogy soha ne menjenek el sehová idegennel, és ne fogadjanak el semmit idegentől.

A barátságos hozzáállás és biztonság egyensúlya

Hogyan taníthatjuk meg a gyerekeket kedvesnek és nyitottnak lenni anélkül, hogy túlságosan megbíznának bárkiben? A kulcs nem a tiltásban, hanem a tudatosság fejlesztésében rejlik. Fontos megtanítani a gyerekeknek, mi a különbség aközött, ha valakit ismernek és megbízhatnak benne, mint akit nem ismernek, és hogy a két különböző helyzetben történő interakciók hogyan történjenek. Teljesen rendben van, ha beszélgetnek valakivel nyilvános helyen, de életszerű példákon keresztül tanítsuk meg nekik, milyen viselkedésre érdemes odafigyelni, és mit tegyenek, ha valami gyanúsat tapasztalnak.

A kisebb, ösztönösebb gyerekek esetében a szülőknek kell éberebbnek lenniük. Nekik kell figyelniük a gyanús jeleket, és bízniuk kell a megérzéseikben. Igen, néha kényelmetlen lehet, amikor idegenekkel kell „small talkot” folytatni, csak mert a gyerekünk szóba elegyedett velük, de ez lehetőség is arra, hogy megfigyeljünk, ne pedig túlságosan belefolyjunk.

Ha pedig a gyermekünk érzékenyen reagál a negatív energiákra vagy furcsa helyzetekre, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az intuícióját csak azért, hogy elkerüljük a kínos társas helyzeteket. Ha a gyerek kellemetlenül érzi magát, nem kell udvariasságból tovább beszélgetnie.

Kislány egyedül az utcán

Fotó: Getty Images

Van néhány alapvető szabály, amit érdemes a gyerekeknek megtanítani:

  • A felnőttek nem kérnek segítséget gyerekektől.
  • Ha a szülő is jelen van, nem veszélyes idegenekkel beszélgetni.
  • Soha ne kövessenek azért egy felnőttet, mert az valamit meg akar mutatni nekik, hacsak a szülő vagy gondviselő nem megy velük.
  • Figyeljék meg, hogyan viselkedik a felnőtt, és ez összhangban van-e azzal, amit mond.

Nem kötelező mindig kapcsolódni

A jó modor megtanítása nyilvánvalóan fontos, de az is lényeges, hogy a gyerekek tudják, nem kell azonnal válaszolniuk vagy kapcsolatba lépniük bárkivel, különösen, ha idegenről van szó.

Néhány gyerek lassabban nyílik meg, és ezzel nincs is semmi baj. Ha nem reagálnak rögtön, amikor valaki köszön nekik, vagy megkérdezi a nevüket, a társadalom (sőt, mi, szülők is) hajlamosak lehetünk „szégyenlősnek” bélyegezni őket. De az ilyen címkézés soha nem segít, sőt, elveszi a gyerek önállóságát. Mindig emlékeztessük a gyerekeket, hogy bármikor elmehetnek, nem kell mindenkinek megfelelniük, és nem kell folytatniuk a beszélgetést, ha kényelmetlenül érzik magukat benne. Emellett egy családi jelszó  bevezetése az ilyen helyzetekre egy plusz védelmi réteg lehet az idegenekkel való kommunikációban.

Természetesen a „nem kell mindenkinek megfelelni” a szülőre is ugyanúgy vonatkozik! Törekedjünk udvariasságra, ne az embereknek való tetszésre! Végső soron az a legfontosabb, hogy a gyerekek tudják: a kapcsolatba lépés mértékét ők szabják meg, és mindig tartsák magukat biztonságban azzal, hogy figyelnek az érzéseikre és a környezetükre. És ebben a szülő mutathatja meg a legjobb példát.

via, via

The post „Ne beszélj idegenekkel!” – Nem ez a legjobb tanács, amit gyerekeinknek adhatunk first appeared on nlc.

Kapcsolódó cikkek