Pszichológusok elárulják, miért halogatjuk még azt is, ami boldoggá tenne – és hogyan győzhetjük ezt le

A boldogság halogatása

Ed O’Brien, a Chicagói Egyetem viselkedéstudományi professzora friss kutatásában kimutatta: minél tovább odázzuk az élvezetes programokat, annál nagyobb eséllyel halogatjuk őket tovább. Ennek oka, hogy közben „pszichológiai drámát” építünk a pillanat köré: úgy érezzük, különlegesnek kell lennie ahhoz, hogy megérje a várakozást.

Ezért fordul elő, hogy ahelyett, hogy csak úgy, spontán beülnénk egy hétköznapi kedden a kedvenc éttermünkbe, inkább a „megfelelő alkalmat” várjuk – ami sokszor sosem érkezik el.

A járvány idején különösen szembeötlő volt ez a jelenség. Sokan még hónapokkal a lezárások után sem mertek társasági programokat szervezni, mert úgy gondolták: majd ha jobb lesz az idő, ha kipihentebbek lesznek, ha „különlegesebb” lesz a helyzet. Az eredmény? Elmaradt örömök, elmulasztott találkozások.

Miért csináljuk ezt?

A kutatások szerint nem az ár vagy a programszervezés esetleges körülményessége tart vissza minket az élvezetes programoktól. Sokkal inkább a maximalizmus: azt hisszük, az örömnek ünnepi körülmények között kell történnie. A tökéletes pillanat hajszolása közben viszont rendre lemaradunk a mindennapok apró boldogságairól.

A barátokkal való újrakapcsolódásnál ugyanez figyelhető meg: minél régebben nem beszéltünk valakivel, annál nehezebbnek tűnik megtenni az első lépést. Így ahelyett, hogy küldenénk egy rövid üzenetet, inkább valami jelentéktelen feladatot választunk – majd utólag csak bosszankodunk, hogy megint elszalasztottuk a lehetőséget.

Hogyan állítsuk meg?

A szakértők szerint az első lépés a felismerés: tudatosítsuk, hogy hajlamosak vagyunk még a jó dolgokat is halogatni. Ezután apró, praktikus trükkökkel érdemes csökkenteni a „súrlódást”:

• írjunk be a naptárunkba egy baráti hívást, mintha munkahelyi meeting lenne,
• tervezzünk be havi egy közös vacsorát vagy programot,
• alakítsunk ki apró rituálékat, például vasárnapi sétát vagy egy kávét „csak magunknak”.

O’Brien kutatásai szerint a szemléletváltás is sokat segít: bármelyik nap lehet „különleges”, ha mi annak tekintjük. Ahogy ő fogalmazott: „Bármelyik keddet extra különlegessé teheted, ha valóban úgy állsz hozzá.”

Paradox módon azzal, hogy „megőrizzük” az örömöt a tökéletes pillanatra, gyakran végül teljesen elszalasztjuk. Ha viszont elfogadjuk, hogy a boldogság a hétköznapokban is ott rejlik, akkor végre leállhatunk az öröm halogatásával – és tényleg átélhetjük azokat a pillanatokat, amelyek igazán feltöltenek.

via

fotó, illusztráció: Getty Images

A videó AI alapú szerkesztővel készült.