Óriási kincsre bukkant Európa a tenger alatt – 45 ezer tonna évente

Szélből hidrogén – így működik a jövő energiája

Az Északi-tenger régóta ismert forrás, ha olaj- és gázkitermelésről van szó, most azonban a megújuló energia van a középpontban. A térség különösen alkalmas óriási offshore szélerőműparkok építésére: az állandó erős szél és a sekély vizek ideális feltételeket teremtenek.

Ezek a szélturbinák akár 300 gigawattnyi áramot is termelhetnének – ez pedig elég ahhoz, hogy ne csak háztartásokat lássanak el, hanem vízből hidrogént állítsanak elő. Az eljárás neve elektrolízis: a szélenergia bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Az így kapott hidrogén üzemanyag elégetésekor nem szén-dioxid, hanem tiszta vízgőz keletkezik – vagyis egy teljesen zöld alternatíva születik.

Új technológiák a láthatáron

Az egyik legizgalmasabb fejlesztés a Windcatcher-rendszer: egy úszó szerkezet, amelyen több turbina sorakozik, mint egy óriási „szélfal”. Ez jóval több energiát képes befogni, miközben csökkenti a költségeket is. Ha ezeket a megoldásokat teljesen kiaknáznák, 45 ezer tonna zöld hidrogén állhatna rendelkezésre évente – ami iparágak, közlekedés és fűtés szén-dioxid-mentesítését is elősegíthetné.

Hol akadnak mégis a nehézségek?

Az ígéretes számok ellenére a megvalósítás nem lesz könnyű.

• Magas beruházási költségek: az offshore infrastruktúra kiépítése óriási összegeket igényel.
• Bürokrácia: az eltérő uniós tagállami szabályozások lassítják a haladást.
• Eltérő érdekek: a tagállamok nem mindig azonos ütemben haladnak, ami nehezíti a közös, nagyszabású projektek kivitelezését.

Szakértők szerint csak összehangolt politikai akarat, egyszerűsített engedélyezés és hatalmas befektetések árán válhat valósággá a hidrogénforradalom.

Miért fontos ez Európának – és persze nekünk?

Ha a kihívásokat sikerül leküzdeni, Európa az elsők között válhat a világ zöldhidrogén-nagyhatalmává. Ez nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet segítené, hanem az energiafüggetlenséget is növelné, miközben új zöld munkahelyeket teremtene.

A történet tanulsága, hogy a jövő energiáját nem új fosszilis források jelentik, hanem az, hogy okosan használjuk fel a természet kínálta megújuló lehetőségeket. A zöld hidrogén pedig lehet az a láncszem, ami összeköti a tiszta energiatermelést a mindennapi életünkkel – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át az iparig.

Szinte szimbolikus: az Északi-tenger, amely évtizedekig az olajfüggőség jelképe volt, most a tisztább jövő kapujává válhat.

via

fotó: illusztráció, Getty Images