Lassan el kell dönteni, hogy melyik országé lesz a Hold

A sci-fi szerzőket már évtizedek (vagy kis túlzással évszázadok) óta foglalkoztatja a Hold meghódítása: Jules Verne azt írta, hogy úgy jutunk majd el oda, hogy űrhajósokat lövünk ki egy ágyúból, Robert Heinlein A Hold börtönében című regényében pedig a Holdra telepített elítéltek kezdenek függetlenségi háborúba a Föld ellen, hogy kivívják önállóságukat

Most, hogy több ország – köztük Oroszország, India és Kína, úgy 2030 körülre – először tervez legénységgel végrehajtott Hold-küldetést azóta, hogy az Egyesült Államok 1972-ben utoljára landolt a Holdon, az időről időre újra felmerülő a kérdés, hogy ki tarthat igényt a Holdra és annak erőforrásaira, kevésbé a spekulatív fikció, mint inkább a jogászok terepe: egészen pontosan az űrjogászoké.

Frans von der Dunk, ügyvéd és a Nebraska-Lincoln Egyetem jogi karának űrjogi professzora a Real Clear Science számára írt bejegyzésében a Hold tulajdonjogának kérdését vizsgálta. Két évvel azelőtt, hogy az amerikaiak 1969-ben először landoltak a Hold felszínén, a világ országai – beleértve az USA-t és a Szovjetuniót – előkészítették és elfogadták az 1967-es világűr-egyezményt, amely a Holdat „globális közös tulajdonként” határozta meg.

Nem lehetett egyetlen nemzet tulajdona sem, és erőforrásai, illetve egyéb – vélelmezett – kiaknázatlan kincsei elméletileg a teljes emberiség gyarapodását kell, hogy szolgálják. Az Egyesült Államok – diplomatikusan jelezve jó szándékát – még talaj- és kőzetmintákat is megosztott a Szovjetunióval, noha akkor éppen nagy erőkkel zajlott a hidegháború.

Míg a Holdon egyetlen nemzet sem érvényesíthet földtulajdoni (avagy holdtulajdoni) igényeket, az a kérdés, hogy ki rendelkezik a Holdon és az aszteroidákon kitermelt erőforrásokkal – amelyek szintén a szerződés részét képezik – nem ilyen egyértelmű. Ha egy ország mondjuk holdásványokat kezd bányászni, akkor vajon igényelheti-e ezekre a kizárólagos tulajdonjogot, vagy meg kell osztania azokat a világ többi részével? És ki lesz a Hold püspöke? (mondjuk erre a kérdésre speciel tudjuk a választ: ugyanaz, aki a Walt Disney Worldé, ahogy azt egy korábbi cikkükben már megírtuk)

A fenti kérdésekre Von der Dunk sem tud egyértelmű válaszokkal szolgálni, így biztosak lehetünk abban, hogy az űrjogra, valamint az űrjogászokra egyre nagyobb szükség lesz a közeljövőben. Lehet, hogy az aszteroidák vagy a Hold bányászata olyan lesz, mint a kereskedelmi halászat: amíg van engedélyed, megtarthatod, amit kifogsz. Egyes országok azonban úgy vélik, hogy az űrből kitermelt nyersanyag az egész emberiséget illeti. Egy dolog biztos: az hogy mondjuk Neil Armstrong kitűzte az amerikai zászlót a Holdra, az aligha fog bármit is számítani az űrbíróságon.

(via)

The post Lassan el kell dönteni, hogy melyik országé lesz a Hold first appeared on nlc.