Agydaganat: honnan ismerheted fel a tüneteit?

Ha mostanában furcsa tüneteket tapasztalsz, és azon gondolkodsz, vajon lehetséges-e, hogy daganattal küzdesz, akkor a legfontosabb tanácsunk: ne találgass, hanem fordulj orvoshoz! Az öndiagnózis ugyanis nemcsak pontatlan és veszélyes, de akár komoly időveszteséget is okozhat, hiszen késleltetheted a valódi kezelés megkezdését.

Akadnak azonban olyan tünetek, melyekre valóban fontos odafigyelnünk és szakértőt felkeresnünk vele. Akár amiatt, mert agydaganatra utaló jel lehet, akár azért, mert egyéb komoly, kezelést igénylő betegség állhat a háttérben.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

Az agydaganatnak több típusa létezik, a tünetek pedig attól is függnek, hogy a daganat hol helyezkedik el, milyen gyorsan nő, és milyen sejtekből áll. A panaszok akár teljesen eltérőek is lehetnek betegenként.

1. Fejfájás

A fejfájás az egyik leggyakoribb tünet. Egy kutatás szerint a betegek több mint fele panaszkodik rá. Sőt sokaknál ez az első jel, ami feltűnővé válik. Az ilyen fejfájás idővel egyre rosszabb lesz, mivel a daganat nyomást gyakorol a koponyán belülre.

2. Rohamok, görcsök

A fejfájás ritkán jön egyedül: az agydaganatos betegek közel fele görcsrohamokat is tapasztal. Van, akinél ez az első tünet, ami egyáltalán felveti a betegség lehetőségét.

3. Egyéb gyakori panaszok lehetnek:

• látászavarok, homályos látás,
• személyiségváltozás,
• egyensúlyproblémák, koordinációs zavarok,
• folyamatos fáradtság, álmosság,
• hányinger, hányás,
• koncentrációs és gondolkodási nehézségek.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, de ha új vagy szokatlan testi-lelki tüneteket tapasztalsz, mindenképp keresd fel a háziorvosod. Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha a panaszok nem enyhülnek fájdalomcsillapítóktól, vagy ha úgy érzed, egyre rosszabbodnak.

Fontos tudni, hogy bár ezek a tünetek ijesztőek lehetnek, az esetek többségében nem agydaganat áll a háttérben. Az okot ugyanakkor mindenképpen ki kell deríteni.

Így diagnosztizálják az agydaganatot

A vizsgálat első lépése mindig az, hogy az orvos részletesen kikérdez a tüneteidről. Ezután jön egy alapos fizikai vizsgálat, ahol többek között ellenőrzik:

• az egyensúlyérzéked,
• a koordinációd,
• a reflexeid,
• a látásod,
• az izomerőd,
• az éberséged.

Ezután képalkotó vizsgálatok következnek – ezek mutatják meg, mi történik pontosan az agyban.

A két leggyakoribb vizsgálat:

MRI (mágneses rezonancia): Ez adja a legrészletesebb képet, nem használ röntgensugarakat, hanem rádióhullámokkal és mágnessel készít képet az agyról. Gyakran kontrasztanyagot is használnak hozzá, hogy még jobban láthatóak legyenek a részletek.

CT (komputertomográfia): Röntgensugarak segítségével készít keresztmetszeti képeket. Akkor használják, ha MRI nem végezhető, vagy ha a koponyacsont állapotát is látni akarják.

Ha az orvos daganatot talál, következik a biopszia, vagyis egy szövettani mintavétel, hogy pontosan meg lehessen határozni, milyen típusú a daganat. Ez történhet külön eljárásként, vagy a műtét részeként is.

Hogyan kezelhető egy agydaganat?

A kezelés mindig attól függ, milyen daganatról van szó, és pontosan hol helyezkedik el. A leggyakoribb kezelési lehetőségek a következők:

• műtét,
• kemoterápia,
• sugárkezelés,
• immunterápia,
• célzott gyógyszerek,
• lézeres beavatkozás.

Ami megtévesztő lehet: nem minden panasz jelent daganatot

Fejfájás, látásromlás, koordinációs zavarok – ezek sokszor agydaganatra utalhatnak, de más betegség is állhat mögöttük. Ráadásul az emberek kevesebb mint 1 százalékánál alakul ki agydaganat életük során. Még a görcsroham sem tekinthető biztos jelnek: bár a daganatos betegek fele tapasztalja, az első rohamok kevesebb mint 10%-át okozza daganat.

Nem minden elváltozás jelent rosszindulatú daganatot az agyban. Néha más állapotok utánozzák a tüneteket, például:

• agytályog,
• agyvérzés,
• sztrók,
• demyelinizációs betegségek (idegsejtek burkának károsodása),
• ritka genetikai szindrómák.

Létezik továbbá egy úgynevezett „ál-daganat” is, amit pseudotumor cerebrinek hívnak , mely tünetek tekintetében szinte teljesen hasonló, de valójában az agy-gerincvelői folyadék felgyülemlése áll a háttérben. Leggyakrabban 20 és 50 év közötti nőknél fordul elő.

Bízd a diagnózist szakértőre!

Az agydaganat nem az a betegség, amit otthon, a netről lehetne diagnosztizálni. Ha bármilyen gyanús tüneted van, az első és legfontosabb lépés, hogy felkeresd az orvosodat, aki a diagnózis fényében személyre szabott kezelést állapít meg. A tünetek okai pedig minél hamarabb derülnek ki, annál jobbak az esélyeid is.

via