Mikor vigyük először látásvizsgálatra a gyereket? – Interjú egy gyermekszemésszel

A nagyobbik fiam szemén apró bevérzések voltak a születése után, amik szerencsére másfél héten belül teljesen eltűntek. A szemész azonban biztonságból kontrollvizsgálatot javasolt másfél éves korára. Ekkor derült ki, hogy távollátó – de még nem is sejtettük, milyen mértékben. Egy évvel később, egy másik vizsgálaton már 8,5 dioptriát mértek mindkét szemén. Ez teljes sokként ért minket, mivel ennek semmilyen jelét nem láttuk rajta: nem kancsalított, és még a legapróbb szöszöket is kiszúrta a padlón.

Aztán kiderült számunkra, hogy a gyerekek látása elképesztő módon tud alkalmazkodni, és akár ilyen mértékű fénytörési hibát is képesek kompenzálni anélkül, hogy bármit észrevennénk rajtuk.

Amikor a családnak és barátoknak meséltünk erről, mindenki ugyanazt kérdezte: „Hogyan vettétek észre?” És az igazság az, hogy sehogy. A születéskori bevérzés – ami egyébként semmilyen kapcsolatban nem áll a távollátással, hiszen az genetikai eredetű – volt az egyetlen oka annak, hogy végül elmentünk kontrollra. Ha ez nincs, lehet, hogy a mai napig nem tudnánk, hogy a fiunknak látásproblémája van. És sajnos ezzel nem lenne egyedül:

Ezért készítettem ezt az interjút Dr. Móricz Gabriella gyermekszemésszel, akivel részletesen átbeszéltük:

• mikor és miért érdemes szemészhez vinni a gyereket,
• milyen jelekre figyeljünk otthon,
• hogyan zajlik egy szemészeti vizsgálat,
• és hogyan tehetjük az egészet játékossá, barátságossá a gyerekek számára.

Tapasztalatai szerint mik a leggyakoribb félreértések vagy tévhitek a gyermekkori látással kapcsolatban?

Mint szinte minden más, egészségünket érintő kérdésben itt is az egyik legfontosabb feladat a megelőzés, illetve az időbeni és időszakos szakorvosi ellenőrzés. Kisgyermekes szülőként feladatunk, hogy biztosítsuk gyermekünk zavartalan fejlődését. Egy veleszületett szembetegség, egy nagyobb fénytörési hiba, a kancsalság és a következményes tompalátás időben felismerve és kezelve a legtöbb esetben teljes értékű látásfunkciót eredményeznek. Sokszor még napjainkban is előfordul, hogy csak iskolás korra derül ki egy nagyobb fokú tompalátás, mert kancsalítás hiányában a másik szem kompenzál és a gyermek átcsúszik a kötelező szűréseken.

“Csak néha kancsalít” vagy “csak kicsit kancsalít” – ezek a mondatok gyakran elhangzanak, de a tompalátás veszélyét hordozzák és szoros ellenőrzést igényelnek.

Gyakran kapom azt a megjegyzést is, hogy “az egyik doktor azt mondja, kell, a másik azt mondja, nem kell a szemüveg“.

Ma már tudjuk, hogy a látásproblémák a gyermek fejlődését is befolyásolhatják. Milyen területeken mutatkozhat ez meg leginkább?

A szemünk a legfontosabb érzékszervünk, a látás pedig az a képességünk, amellyel a körülöttünk lévő világról a legtöbb információt tudjuk gyűjteni. A gyermekkori látásproblémák erre a folyamatra, azaz a megszerzett információkból induló, arra épülő testi, szellemi fejlődésre fokozottan kihatnak. Ez tanulási nehézségekben, viselkedészavarokban is megmutatkozhat, melyek leginkább iskolakezdésre, illetve kisiskolás korban okozhatnak panaszokat.

Gyakran hallani, hogy egyes gyerekek csak iskolás korban kapják meg az első szemüveget, holott korábban is szükségük lett volna rá. Mit lehet tenni, hogy ez ne maradjon észrevétlen?

A látásfejlődés összetett és számos részletében a mai napig nem ismert folyamata a gyermekek 6-7 éves korára válik teljessé. Az időben elvégzett szemészeti vizsgálat azért is nagyon fontos, mert a magzati léttől eddig a korig tartó hosszú úton minél előbb észlelünk problémát a gyermekünk látásával kapcsolatban, annál nagyobb eséllyel kezelhetjük sikeresen. Ideális esetben a gyermekorvosok, a védőnőkkel karöltve az Egészégügyi Minisztérium szakmai irányelveinek megfelelően követik gyerekeink látásfejlődését és vizsgálják a kisgyerekek, óvodáskorúak látását. 

Fotó: Getty Images

A “minél előbb” mit jelent a gyermek életkorát tekintve? Mikor javasolt az első szemészeti vizsgálat, ha nincs panasz?

Az újszülött-gyógyász már születéskor megvizsgálja a gyermekek szemét és elvégzi a vörös visszfény ellenőrzését. Ez egyike a legegyszerűbben és leggyorsabban elvégezhető vizsgálatoknak újszülött-, illetve kisgyermekkorban. Segítségével kizárhatók a súlyos veleszületett szembetegségek (pl. retinoblastoma, szürkehályog, nagyfokú fénytörési hiba, vérzés stb.).

Sok szülő hallott már róla, hogy a “macskaszem” jelenség, azaz a vakuban vörös helyett fehéren csillanó szembogár komoly problémára utalhat. Mire érdemes még figyelni már babakorban?

A leukokória, mint tünet, fontos támpontot adhat a babakori szem- és látásproblémák kapcsán. 3-6 hónapos korig előfordulhat még időnkénti kancsalítás, azonban fél éves kor után az alkalomszerűen tapasztalt strabismus mindenképp intő jel és mielőbbi szemvizsgálatot kíván.

Ha a szülők azt tapasztalják, hogy nem egy irányba, vagy gyorsan ide-oda mozognak a gyermek szemei (szemtekerezgés), illetve hevesen tiltakozik az egyik szem letakarása ellen, akkor megint csak javasolt a szakorvosi szemvizsgálat. Megemlítendő a könnyutak veleszületett szűkülete, amely csecsemőkorban visszatérő könnyezést, váladékozást, esetlegesen kötőhártyagyulladást okozhat egy vagy mindkét szemen.

Ha a családban előfordult már rövidlátás vagy más szembetegség, az mekkora eséllyel jelentkezhet a gyermeknél is?

Vannak örökletes szembetegségek (pl. congenitális cataracta). A környezeti faktorokon kívül (ülő testhelyzetben töltött jelentős idő, sok közelre nézés, kevés szabadtéri tevékenység) a genetikai hajlam is befolyásolja a rövidlátás előfordulási gyakoriságát, illetve bizonyos típusú kancsalságok is gyakrabban öröklődnek.

Léteznek olyan tünetek, amelyek esetében a szűrővizsgálatot már egyéves kor előtt javasolja? 

A szűrésektől függetlenül minden olyan esetben javaslom az első vizsgálatot egyéves korig, ha a szülők, nevelők valami szokatlant tapasztalnak a gyermek viselkedésében, fejlődésében, ha bizonytalanok a visszajelzéseikben és gyanújuk ébred, hogy a látásuk ebben szerepet játszhat. Ebben a korban egy szemészeti vizsgálat alkalmával nem minden esetben kapunk egyértelmű válaszokat, hiszen a picurik még nem tudják megosztani velünk, mit látnak, azonban egy egyszerű műszeres vizsgálattal és néhány játékos teszttel pontosan megállapítható, hogy van-e további teendő a gyermek szemével, látásával már ebben a korban, esetlegesen azonnali kezelést is maga után vonva.

A szűrések gyakoriságával kapcsolatban sok a bizonytalanság. Ha nincs ismert probléma, milyen időpontokban ajánlott szemészhez vinni a gyereket?

1, 3, 5 éves korban és iskola előtt.

Hogyan zajlik egy szemvizsgálat a különböző életkorokban? Mire számítson a szülő, ha például egy újszülöttel vagy egy 2 évessel érkezik Önhöz vizsgálatra?

A vizsgálat menete nagy mértékben függ a gyermek életkorától. Csecsemőkorban a video-refraktometer segítségével feltérképezzük a számottevő dioptria eltéréseket, különös tekintettel a két szem között mért nagyobb különbségre. Ez kiegészül a kancsalság vizsgálatával, amit takarásos teszttel végzünk. A szemfenék vizsgálata pupillatágításban történik, melyhez egy szemcseppre van szükség. A csepp kb. 20-30 perc várakozás után fejti ki a hatását. Maga a vizsgálat ezután egy fejre szerelhető szemtükörrel történik, melynek segítségével bevilágítunk a szemfenékre.

Fotó: Getty Images

2-3 éves gyermekeknél a látóélesség ellenőrzése is része a folyamatnak. Leggyakrabban a szülő ölében ülve, szemecskéiket külön-külön letakarva formákat, ábrákat tartalmazó képekkel végezzük a visus felvételét 5 méterről. A kétszemes együttlátást  játékos vizsgálatokkal ellenőrizzük. A betűket még nem ismerő kicsiknél a visus meghatározása során nem az ábécét, hanem kis villákat és azok irányát használjuk a táblán. Így akár már 3-4 évesen, de iskolás korig nagyon pontosan feltérképezhető a látásélesség. A szemfenékvizsgálat náluk már a felnőtteknél használt réslámpával könnyedén kivitelezhető. 

Sok kisgyerek (és szülő) előre retteg a pupillatágítástól. Tudna mesélni arról, miért van erre szükség, és hogyan lehet kicsit könnyebbé tenni ezt az élményt?

A gyermekek szemlencséje rendkívül rugalmas még, a fénytörés pontos megállapítása céljából náluk a lencse alkalmazkodóképességét blokkolni kell. Mivel folyamatos növekedésben vannak, a dioptriák változnak és egy szemüveges gyermeknél olykor évente el kell végezni a vizsgálatot. A használt szemcsepp csípi a szemüket, néhány másodpercig kellemetlen érzést tapasztalnak a beadása után. “Taktikailag” érdemes a szükségességét csak az utolsó percben megemlíteni a gyermek előtt. Sok apróság már úgy érkezik a rendelésre, hogy “ugye nem lesz csepp?”

Én igyekszem az egész látogatást már ez első pillanattól minél játékosabbá tenni, ugyanakkor mindig részletesen elmondani mind a gyermeknek, mind a szülőnek, hogy mi fog történni. A kislányok sokszor egy rózsaszín szemüveg reményében alig várják, hogy megkapják a “varázscseppet”. A csepp hatása, hogy egy bő fél óra várakozás után sajnos a gyermek közelre fókuszáló képessége megszűnik és ez a hatás kb. 24 óráig meg is marad. Iskolás gyermekek aznapi tanulása és másnapi iskolai munkája sajnos emiatt nehézségekbe ütközik. Ezt előre mindig átbeszéljük, és fontos feladat, dolgozat esetén megbeszélés szerint egy későbbi időpontban végezzük el a pupillatágítást.

Végezetül: milyen tanácsot adna azoknak a szülőknek, akik bizonytalanok, hogy szükség van-e vizsgálatra, vagy csak “túlaggódják” a dolgot?

Számomra a legfontosabb a közös munkában a megfelelő orvos-szülő kommunikáció, a kielégítő tájékoztatás és a bizalom kiépítése. Minden szülőt biztatok, hogy keressen olyan szakembert, akivel mindketten – a gyerek és ő is – megtalálják a közös hangot és együtt végig tudják járni ezt a sokszor nem könnyű utat. Csodálatos, ugyanakkor kiemelten felelősségteljes a gyermekekkel való munka. Bár a Kis hercegtől tudjuk, hogy “Jól csak a szívével lát az ember”, azért a szemünk, látásunk épségéért is érdemes mindent megtennünk.