Ez nem nyár, ez a pokol: megdöbbentő hőségrekordok!

Ha úgy érzed, egyre keményebbek a nyarak, nem vagy egyedül. Nemcsak Magyarországon, de a világ több pontján is egymást érik a hőségriadók az elmúlt években, idén pedig az igazán izzasztó napok sora még csak most kezdődik el. De vajon tényleg ennyire meleg van, vagy csak mi nem bírjuk már annyira, mint régen?

Magyarország legforróbb napjai

A hivatalos adatok alapján a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet Magyarországon 2007. július 20-án rögzítették Kiskunhalason. Ekkor az érték 41,9°C volt. Ez a rekord máig tartja magát, de több település is megközelítette azóta ezt a számot. 2024 nyara pedig a feljegyzések kezdete óta eddig a legmelegebbnek bizonyult: a középhőmérséklet 23,5°C volt, ami 2,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot.

Nem csoda, hogy a hőségre érzékenyek, de még a nyár rajongói is aggódva figyelik most az előrejelzéseket: 2024-ben 14 napon át II. fokú, 21 napon át pedig III. fokú hőségriadó volt érvényben, az évszaknak tehát összességében nagyjából a harmadára riasztást adtak ki a kánikula miatt.

Most pedig elérkezett 2025 nyarának az a szakasza, mely a jelenlegi előrejelzések alapján mától két héten át 30 fok feletti csúcsokat jósol. Hétfőre és keddre több megyében I. fokú, szerdára pedig szinte az egész országra I. fokú, illetve II. fokú riasztást adtak ki.

A világ sem marad le: hőhullám minden kontinensen

A globális rekordot továbbra is a kaliforniai Death Valley tartja 1913-ból, amikor 56,7°C-ot mértek, bár ezt az értéket sokan vitatják. Hitelesebb, újabb adatként gyakran a 2021-ben, Kuvaitban mért 54°C-ot szokták említeni. Ehhez képest jóval „barátságosabb”, mégis földi pokolnak tűnő, hogy tavaly Görögországban 44,5°C-ig kúszott fel a hőmérők higanyszála.

2024 júniusában a hőhullámok Törökországban erdőtüzeket, Görögországban több halálesetet, egyes országokban (például Montenegróban és Horvátországban) pedig jelentős áramkimaradásokat okoztak.

A világ valaha mért legmelegebb hónapja is aggasztóan közeli: 2023 júliusáról állapították ezt meg, amikor az átlaghőmérséklet 17,23°C volt. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de az egész bolygóra értendő átlagként már egészen riasztó.

Mi vár ránk?

Rossz hírünk van: a klímakutatók szerint ez még csak a kezdet. A hőhullámok egyre hosszabbak és intenzívebbek lesznek, a városi hőszigetek hatása miatt pedig a lakott területeken még inkább elviselhetetlenné válhat a nyár. Szakértők szerint a 40 fok körüli nappalok és a 25 fok feletti éjszakák akár normává is válhatnak a következő évtizedekben.

„A 21. században a hőhullámok időtartama, gyakorisága és intenzitása biztosan nőni fog. Ha a felmelegedés eléri a +2 °C-ot, a halálos hőhullámok évente több napon is előfordulhatnak Dél-Európában és Közép-Európában” – áll az IPCC jelentésének összefoglalójában.

A kánikula szervezetünkre gyakorolt hatása pedig jóval komplexebb, mint gondolnánk.

Mit okoz a hőhullám a testben?

A hőhullámok komoly élettani stresszt okoznak, leginkább pedig az idősek, gyerekek és krónikus betegek számára jelentenek veszélyt. De nem kímélik az egészséges szervezetet sem.

1. A test hőszabályozása túlterhelődik

A szervezet izzadással próbálja szabályozni a testhőt, de extrém hőségben és magas páratartalom mellett ez a mechanizmus kevésbé hatékony, a test maghőmérséklete pedig veszélyesen megemelkedhet.

2. Kiszáradás és elektrolitvesztés

Túlzott izzadás során sókat és folyadékot veszítünk, ez pedig zavart okoz sejtjeink működésében, különösen az idegrendszerben és a szívben. Tünetként fejfájást, szédülést, hányingert, izomgörcsöt és zavartságot tapasztalhatunk.

3. Hőguta

A hőguta a hőhullámok legsúlyosabb következménye. Azonnali orvosi ellátást igényel a zavart tudat, forró és száraz bőr, gyors szívverés vagy eszméletvesztés.

4. Mentális és alvási problémák

Tartós melegben az alvás minősége romlik, a szervezet így nem tud megfelelően regenerálódni, ami ingerlékenységhez, koncentrációzavarhoz, mentális kimerültséghez vezethet.

Így védekezhetünk a szakértők szerint

A szakértői irányelvek alapján nemcsak hatékony, de kiemelt fontosságú, hogy védekezzünk a hőhullámok során. És még csak nem is lehetetlen.

1. Hűtsük magunkat

A csuklóra, nyakra és tarkóra helyezett, hűvös vízzel átitatott kendők meglepően hatékonyan. Nem véletlenül alkalmazzák láz csillapítására is már évtizedek óta. A többszöri langyos zuhany szintén sokat segít. Klíma híján pedig kiemelt jelentősége van a reggeli és esti kereszthuzatnak, napközben pedig a sötétítővel történő árnyékolásnak.

2. Folyadék és só pótlása

Ne várd meg, amíg szomjas leszel: óránként igyál 1-2 dl vizet akkor is, ha nem kívánod. Erős izzadás esetén pedig enyhén sós leves, izotóniás ital is jó választás.

3. Védett helyszín

A kinti aktivitást érdemes 11 és 17 óra között elkerülni. Ha mégis elengedhetetlen, akkor árnyékban, világos színű és bő, lenge öltözékben végezzük, lehetőleg kalappal és napszemüveggel felszerelkezve. Kinti munka esetén 20 percenként árnyékban fontos szünetet tartani és fokozottan hidratálni.

via 1, 2, 3