Megsimogatott egy kutyát, hónapokkal később meghalt
Februárban, egy marokkói nyaraláson megsimogatott egy kóbor kiskutyát Yvonne Ford, a napokban azonban meghalt. A brit nő megfertőződött, amikor hozzányúlt a kóbor kutyakölyökhöz.
Kiderült, Yvonne halálát veszettség okozta. Lánya, Robyn azt nyilatkozta, hogy az csak egy kis karcolást ejtett az anyja kezén, nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Mint a 24.hu írja, hónapokkal később azonban Yvonne szörnyű fejfájásra kezdett panaszkodni, majd az állapota rohamosan romlott: nem tudott járni, beszélni, aludni és végül nyelni sem. A nő két héttel az első tünetek megjelenése után meghalt.
Mint ismert, a betegség a veszett állatok harapásával, marásával terjed, és a WHO adatai szerint a halálos kimenetelű fertőzések 99 százalékát kutyaharapás okozza. Ez ún. urbánus veszettség, ami nemcsak kutyákhoz, hanem macskákhoz is köthető. A világ fejlett országaiban, például Magyarországon ez nem jellemző, de nem volt ez mindig így. Hazánkban a 20. század elején a veszettséget okozó vírus elsősorban a kutyák, macskák körében volt gyakori, de a bejelentési kötelezettség, az ebnyilvántartás és a kötelező védőoltásoknak köszönhetően ezt sikerült visszaszorítani.
Ahogy korábban írtunk erről, a veszettségért nem egyetlen kórokozó felelős, hanem a Rhabdoviridae családon belül a Lyssavirus nemzetségbe tartozó RNS-vírusok okozzák, de tény, hogy a legtöbb emberi megbetegedésért egyetlen faj tehető felelőssé. A vírus a harapás vagy a marás okozta sérülés helyén, a beteg állat nyálával jut be a szervezetbe, majd az idegek mentén a gerincvelőbe és az agyvelőbe jut. Az áldozat csak ezután tudja átadni a vírust, mivel ezt követően jelennek meg a kórokozók a nyálmirigyekben. A lappangási idő (vagyis az, hogy a sérüléstől a tünetetek megjelenéséig mennyi idő telik el, többek között függ a harapás helyétől, hogy mennyi vírus jutott be az áldozat szervezetébe) átlagosan 2-8 hét. Az embereknél a veszettség kezdeti tünetei influenzaszerűek, de a láz, fájdalom mellett szokatlan vagy megmagyarázhatatlan bizsergés, szúrás vagy égő érzés is jellemző lehet a seb helyén. Ahogy a vírus átterjed a központi idegrendszerre, az agy- és a gerincvelő progresszív és halálos kimenetelű gyulladása alakul ki, majd az idő előrehaladtával súlyos légzési, keringési zavar lép fel, majd meghal a beteg.
Évente világszerte több mint 29 millió ember részesül harapás utáni védőoltásban, a becslések szerint évente több százezer veszettségi halálesetet előznek meg. Magyarországon a sérülés után alkalmazott védőoltási sorozat jelenleg térítésmentes, és 1949 óta Magyarországon senki sem halt meg veszettség fertőzés következtében azok közül, akik teljes oltási sorozatban részesültek.
Ha valakit olyan helyen harap meg állat, ahol jelen van a veszettség, akkor azonnal mossa ki a sebet bő vízzel és szappannal, majd fertőtlenítse jóddal vagy alkohollal, és azonnal menjen orvoshoz, mert szükség lehet veszettség elleni oltásra. Az oltás 100 százalékban hatásos a fertőzés ellen, ha még a tünetek jelentkezése előtt beadják.
Jelenleg az esetek 99 százalékában a veszettség vírusának emberre történő átviteléért a házi kutyák felelősek. A WHO prognózisai szerint 2020 és 2035 között több mint egymillió ember halhat meg veszettségben, ha azokban az országokban, ahol a kutyák veszettségét nem sikerült megfékezni, nem tesznek lépéseket.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
The post Megsimogatott egy kutyát, hónapokkal később meghalt first appeared on nlc.
