Éveket vesz el az életünkből ez a 6 szokás, mégis csináljuk

Elméletben mindannyian tudjuk, hogy mi a hosszú élet titka. Jó ételek, sok mozgás, stresszkezelés, minőségi alvás és így tovább. A hangsúly azon van, hogy elméletben, hiszen még ha oda is figyelünk arra, hogy mindent a nagy könyvben leírtak szerint csináljunk, lehetnek rosszabb időszakok, mikor automatikusan felveszünk olyan szokásokat, amik nem segítik elő a fejlődésünket. Sőt, hosszútávon az élethosszra is hatással vannak.

Negatív belső párbeszéd

A negatív önbeszéd megviselheti a hangulatot, és gyakran erősíti azokat az egészségtelen alaphiedelmeket vagy gondolkodási sémákat, amelyek meghatározzák a mindennapi érzéseket és viselkedést. „Idővel a negatív önbeszéd — szorongást vagy depressziót kiváltva — növelheti az olyan egészségtelen megküzdési mechanizmusok kockázatát, mint a túlzott alkoholfogyasztás vagy kannabiszhasználat, a mozgáshiány, a nem megfelelő étrend, illetve a szorongásos és depressziós zavarok” – mondja Dr. Ashwini Nadkarni, a Harvard Orvostudományi Karának pszichiátriai adjunktusa.

Ez a megoldás:

Ahelyett, hogy kemény önkritikába süllyednénk, egy másik hozzáállást javasol: „Észre lehet venni, mi nem működik, és együttérzéssel fordulni önmagunk felé — ez növeli a motivációt a problémamegoldásra.”

Görgetés a hangulat javítására

A doomscrolling, vagyis az aggasztó hírek végtelen görgetése lehangolhat, növelheti a stresszt, és hosszú távon csökkentheti az életelégedettséget.

„A szorongás és a depresszió mellett a doomscrolling ronthatja a meglévő mentális egészségi állapotokat, például a poszttraumás stressz zavart (PTSD), vagy problémákat okozhat az alvással és a gondolkodással” – mondja Ashwini.

Ez a megoldás:

Ahelyett, hogy automatikusan a telefonunk után nyúlnánk, próbáljunk ki mást. „Sétálj egyet a szabadban. Vagy a közösségi média helyett inkább indítsd el a kedvenc nyugtató zenelejátszási listádat.”

Állandó aggodalmaskodás

Akár munka, iskola vagy kapcsolatok miatt történik, a folyamatos és kontrollálatlan aggodalom károsíthatja a mentális és fizikai egészséget egyaránt. „Például fejfájás, alvászavar és emésztőrendszeri problémák — mint az irritábilis bél szindróma — gyakran társulnak a túlzott aggodalomhoz” – mondja Ashwini.

Ez a megoldás:

Ahelyett, hogy egyre mélyebbre süllyednénk a negatív gondolati spirálban, próbáljunk meg olyan gondolatokra váltani, amelyek cselekvésre ösztönöznek. Kérdezzük meg magunktól: mi az, amit ebből ténylegesen kontrollálni tudunk? „Ezután cselekedj aszerint, amit képes vagy irányítani – javasolja Ashwini. – Másik hatékony módszer a testmozgás: ez is segíthet a stressz csökkentésében.”

Túl kevés szociális érintkezés

Ha nem töltünk elég időt másokkal, az magányhoz és az elszigeteltség érzéséhez vezethet — és ez befolyásolhatja azt is, mennyire érezzük kielégítőnek a kapcsolatainkat. A magány nemcsak a depresszióval és a demenciával hozható összefüggésbe, hanem olyan komoly egészségügyi problémákkal is, mint a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, sőt akár a korai halálozás — mondja Ashwini.

Ez a megoldás:

„Akik nehezen boldogulnak a szociális helyzetekben, jól járhatnak, ha részt vesznek olyan eseményeken, ahol más emberek is jelen vannak — még akkor is, ha ezek nem igényelnek közvetlen beszélgetést. Ilyen lehet például egy új tanfolyam, ahol emberekkel találkozhatsz, vagy egy közösségi önkéntesmunka” – javasolja.

Fogselymezés kihagyása

A fogselymezés elhagyása nemcsak a fogszuvasodás kockázatát növeli, hanem az ínybetegség kialakulásához is hozzájárulhat — ez pedig egy krónikus fertőzés, amellyel az immunrendszernek folyamatosan meg kell küzdenie. „Ez az alacsony fokú gyulladás és a szájban lévő baktériumok összefüggésbe hozhatók komoly, az egész szervezetet érintő betegségekkel, például szívbetegséggel és cukorbetegséggel” – mondja Dr. Jeremy Manuele, ortodontus és fogszabályozó szakorvos.

Az ínybetegséget összefüggésbe hozták a szívroham magasabb kockázatával, a vércukorszint szabályozásának nehézségeivel, sőt tüdőgyulladással is — mivel a káros baktériumok bejuthatnak a véráramba, és gyulladást okozhatnak a test más részein is.

Ez a megoldás:

„Használj naponta fogselymet – mondja Dr. J. – Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy eltávolítsd a baktériumokat és lepedéket azokból a fogközökből, ahová a fogkefe nem ér el.”

Szájon át történő légzés

Bizony! A szájon át való légzés ugyanis gyakran vezet orrduguláshoz és arcüreggyulladáshoz. „Amikor a szájon át lélegzel, a levegő kikerüli az orrot és azokat a fontos folyamatokat, amelyeket az orr végez: párásítás, melegítés és nitrogén-oxid hozzáadása — utóbbi természetes módon csökkenti a gyulladást és fokozza a vérkeringést” – magyarázza Dr. J.

A krónikus szájlégzés megzavarhatja az alvást is, amely összefüggésben áll súlyos egészségügyi problémákkal, például magas vérnyomással, szívbetegséggel és refluxszal — ezek mind kapcsolódhatnak az obstruktív alvási apnoéhoz is.

Ez a megoldás:

Ennek kezelésére Dr. J orrtapaszok használatát javasolja, ha az orrlégzés nehezen megy.

via