A Balaton egyik slágertelepülésén már érkezhet is a beköltözési stop? – A polgármester üdvözli a törvényt
Május közepén nyújtotta be a kormány az úgynevezett „önazonossági törvényt”, amely több jogi eszközt biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák a betelepülést – különösen azokon a településeken, ahol a lakosság növekedése az élhetőség rovására megy. A törvény célja, hogy lehetőséget adjon a helyi közösségeknek társadalmi és épített környezetük védelmére, illetve megakadályozza a túl gyors népességnövekedésből eredő problémákat.
Az új jogszabály szerint az önkormányzatok rendeletben határozhatják meg a kívánatos maximális lakosságszámot, és ha ezt elérik, különböző eszközökkel – például elővásárlási joggal – élhetnek a további gyarapodás korlátozására. A törvény azonban nem kötelező érvényű: csak azok a települések alkalmazhatják, amelyek élni kívánnak a lehetőséggel.
Ezek az intézkedések elsősorban azokat a településeket érinthetik, ahol nagyobb lakosságszám-növekedés következett be az elmúlt években. Ez főként a főváros és a Balaton környéki településeket jelenti – írja a Pénzcentrum, amely két agglomerációs és egy balatoni települést kérdezett meg a Település-védelmi törvényről.
Vác: már léptek a túlzott beépítés ellen
Vác hivatalosan nem mutat drasztikus lakosságszám-növekedést, de a valós adatok szerint a tényleges lakosság elérheti a 38 ezer főt, mivel sokan állandó lakcím nélkül élnek albérletben. Az önkormányzat szerint a fő gond nem a népesség, hanem a külső lakónegyedek gyors és szabályozatlan beépítése. Az elmúlt években ezért módosították a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), hogy visszafogják a társasházépítést és nagyobb minimális telekméreteket írjanak elő, ezáltal csökkentve a zsúfoltságot.
Érd: Kitette a megtelt táblát
Érd az elmúlt két évtizedben az agglomeráció legnagyobb városává vált, 80 ezer főre nőtt lakossággal. A városvezetés 2023 nyarán változtatási- és építési tilalmat vezetett be a túlzott betelepülés megfékezésére, amelyet csak az új, szigorúbb HÉSZ elfogadása után oldanak fel – várhatóan ősszel. A korlátozás már érezteti hatását: míg egy évvel korábban 1150 fővel nőtt a lakosság, a legutóbbi évben csupán 307-tel.
Alsóörs: elérték az ideális méretet
Alsóörs, a Balaton északi partjának népszerű települése az elmúlt 23 évben 47%-kal növekedett. A kétezres évek elején célként tűzték ki a 2000 fős lélekszámot, amit mára el is értek – az óvoda és iskola kapacitása szinte teljes. A jelenlegi rendezési terv csak mérsékelt növekedést enged, a közművek is közel vannak terhelhetőségük határához.
A rendezési terv még kis mértékű növekedést irányoz elő, enged meg, s a közmű kapacitás is véges. Már nemigen szeretnénk bővülni, most az ideális a létszámunk véleményem szerint, sikerült megőriznünk falunk élhetőségét
– mondta a Pénzcentrumnak Hiebling Zsolt polgármester, aki üdvözölte a törvényt.
Kiemelte: Navracsics Tibor miniszter már az előkészítés során kikérte a balatoni polgármesterek véleményét, és örömtelinek tartja, hogy az önkormányzatok végre döntési helyzetbe kerülnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nagyon körültekintően” kell eljárni, mivel minden döntés hosszú távú következményekkel jár. Alsóörs jelenleg a lehetőségek elemzésénél tart.
Mi lesz az ingatlanárakkal?
A törvény várhatóan az ingatlanpiacra is hatással lesz. Vác és Érd egyaránt úgy véli, hogy a kisebb, gyorsabban növekvő településeken bevezetett korlátozások még több érdeklődőt terelhetnek a nagyobb, lassabban növekvő városokba – ez pedig ott tovább növelheti az ingatlanárakat. Ahol viszont korlátozások lépnek életbe, a szűkülő kereslet lefelé nyomhatja az árakat, főleg ha a korábbi érdeklődés erős volt.
Nem mindenkit érint a korlátozás
A Pénzcentrum kiemeli: a törvény kivételeket is meghatároz. Nem vonatkoznak a korlátozások például azokra, akik:
- hozzátartozókhoz költöznének, vagy származási helyükre térnének vissza,
- bizonyítják, hogy születésük utáni tíz évben legalább egy évig ők vagy családtagjuk ott élt,
- állami vagy önkormányzati alkalmazottként érkeznek,
- munkavégzés céljából költöznének a településre és ezt nyilatkozatban rögzítik,
- elemi csapás vagy baleset miatt váltak hajléktalanná,
- állami lakáscélú támogatást vesznek igénybe,
- egyházi jogi személy alkalmazottai, vagy a településen tanulnak, illetve egészségügyi, szociális vagy más intézményben élnek.
-
Olvass továbbTörlésSzerkesztés