Drasztikusan melegszik a Balaton, óriási a baj
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben – hívja fel a figyelmet elemzésében a Másfélfok. A tihanyi székhelyű HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya szerint a vízhőmérséklet ma már átlagosan 1,7 Celsius-fokkal magasabb, mint 2000-ben, és a változás üteme folyamatosan gyorsul; a hőmérséklet-emelkedés eléri az évi 0,21 Celsius-fokot. Eközben a tóban tapasztalható vízhőmérsékleti hőhullámok (azaz olyan időszakok, amikor legalább 5 napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10 százalékában mértek) – egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak. Az 1990-es évekhez képest mára évente már több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat.
A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok és fokozódik az algásodás, sőt megjelennek a melegkedvelő, idegenhonos növényfajok (mint például a csavarhínár, amely a Balaton nyugati medencéjének jelentős részében már jelen van, valamint a Hévízi-tó meleg kifolyóvize újabb melegkedvelő növényfajokat „nevel”, amelyek megtelepedhetnek a Balatonban). A hőmérséklet-növekedés a vízinövények közötti versenyt is átrendezi: a 30 Celsius-fok fölötti nyári vízhőmérsékletben már a szúrós levelű, oxigénszegény környezetet is elviselő fajok is (mint a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár) jól érzik magukat, viszont szúrós meglepetést okoznak a fürdőzőknek.
Ez a melegedési tendencia önmagában is eléggé aggasztó, de együttesen azt is jelenti, hogy ha ez a folyamat folytatódik, az évszakok hőmérsékleti tagoltságának csökkenésével a vízi élővilág szezonális ciklusai is felborulhatnak, ami katasztrofális következményekkel járhat a tavi ökoszisztéma egészére nézve – magyarázzák a szakértők.
Amennyiben továbbra is emelkedik a Balaton vízének hőmérséklete, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet. Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva.
Veszedelmes állat jelent meg a Balatonban
Inváziós faj jelenlétét észlelték kutatók a Balaton vizében. A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) – ami ugyan látványos, de veszélyes rákfaj – a hazai élővilágot is fenyegeti. A vörös mocsárrák amerikai eredetű invazív faj, amit október és december között több helyszínen – így Balatonfüred, Balatonfűzfő, Siófok, valamint Gárdony vizein, nádasaiban, sőt vízelvezető csatornáiban is megtaláltak – élő és elpusztult példányokat egyaránt. Az inváziós faj rendkívül gyorsan szaporodik és alkalmazkodik új környezetéhez. Emiatt különösen veszélyes az olyan hazánkban őshonos rákfajokra, mint a folyami rák vagy a kecskerák. A pusztító rákpestis hordozója és terjesztője is lehet, amivel teljes őshonos állományokat pusztíthat ki.
Nemrég amúgy arra is figyelmeztettek a szakemberek, hogy egyre sósabb a Balaton. A Földön szinte mindenhol növekszik az édesvizek sótartalma, így a Balatoné is. A szalinizáció jelenségnek a legfőbb kiváltó okai a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat, a klímaváltozás pedig csak tovább erősíti a tó sótartalmának a növekedését. A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, 50 év múlva a Balaton sótartalma a jelenlegi 620-690 mg/l értékről megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
The post Drasztikusan melegszik a Balaton, óriási a baj first appeared on nlc.
