Kiderült, számos előjele volt már a parajdi sóbánya-katasztrófának

Mint arról beszámoltunk, teljesen elárasztotta a parajdi sóbányát a Korond-patak vize; félő, hogy a falakból kioldódó só miatt a bánya összeomlik. A hétfői heves esőzések hatására a bánya feletti Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, a hordalék felszakította a meder alján a vízzáró fóliát, az ár elmosta az ideiglenesen emelt védműveket, így a víz utat törhetett a mélybe – a patak jelenleg konkrétan a bányába folyik. 

A patak két ideiglenes medre, amit pont azért alakítottak ki, hogy megakadályozzák a víz befolyását a bányába, gyakorlatilag két víznyelővé változott, a tárnák rohamos sebességgel telnek meg. A helyiek 30 éve nem láttak hasonlót. Most másodpercenként nagyjából 50–60, de a bánya igazgatója szerint egyes időszakokban 180 köbméternyi víz zúdult be a parajdi sóbányába, miközben 0,5 köbméter/másodperc lenne a megszokott és kezelhető érték – írja a 24.hu.

A község lakosainak körében az az általános vélemény, hogy a jelenlegi helyzetet meg lehetett volna előzni, ha az illetékesek időben beavatkoznak, hiszen évek óta tudni lehet a vízszivárgásról. Állítják, a bányát nem most, hanem több évtizeddel ezelőtt kellett volna megmenteni. 

Ömlik a víz a parajdi sóbányába:

A település egykori vezetője szerint is elkerülhető lett volna a parajdi sóbánya katasztrófája, de a román állam túl sok pénzt vitt el onnan. „A sóbányák életében van egy vég, mint minden másban, de ez nem most kellett volna legyen. Ennek előzményei voltak és itt nagyon komoly felelősség terhel sok embert. Nem a helyieket, a helyi vezetőséget annyira, hiszen tették, amit tudtak, tették, amit lehetett kompetencia, hatáskör nélkül. De aki felelős, azt mindenképpen a fővállalatnak hívják Bukarestben és a román államnak hívják, aki innen a pénzek százmillióit vitte el, és mostohagyereke volt a parajdi sóbánya ennek a rendszernek. Ennek most itt van az eredménye” – nyilatkozta Bokor Sándor, Parajd egykori polgármestere.

A maszol.ro-nak nyilatkozó kutató elmondta, már legalább 15 éve tudtak arról, hogy súlyos a helyzet a sóbányánál, ám szerinte a legfőbb akadály a pénzhiány volt. Már a 2000-es évek végén elektrometriai méréseket végeztek a sóbánya környezetében, amelyek kimutatták: több ponton is fennáll a vízbeszivárgás veszélye. A vizsgálatok során feltárták, hogy hol vannak olyan üregek és repedések, ahol víz juthat a sótesthez – ez a só oldódásával instabilitást, később beomlást okozhat. Egyes szakemberek agyagos szigetelési módszert javasoltak (ám a kutatók már akkor jelezték, hogy az agyag ideiglenes megoldás, és hosszú távon nem nyújt megbízható védelmet), valamint azt, hogy el kell terelni a Korond-patak vizét, hogy megelőzhető legyen a beszivárgás. A patak elterelése elmaradt, az agyagos módszerrel való szigetelés pedig elégtelennek bizonyult.

A parajdi sóbányát már tavaly májusban is be kellett zárni hasonló okokból. Pár nappal a csíksomlyói búcsú előtt záratta be a gazdasági és turisztikai minisztérium, miután a létesítménybe beszivárgott a Korond-patak vize, amely a sós medertalajt kimosva tört utat magának.

Mint az MTI megjegyzi, a sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, évente százezrek keresik fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ez segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.

Kiemelt fotó: MTI / Veres Nándor

The post Kiderült, számos előjele volt már a parajdi sóbánya-katasztrófának first appeared on nlc.