Hozzátáplálás növényi alapon: veszélyes divatmajmolás vagy tényleges kockázat?

Sokan, akik vegetáriánus vagy vegán életmódot követnek, már a hozzátáplálás idején szeretnék ezt az értékrendet átültetni a baba étrendjébe is. Azonban az orvosi rendelőkben sokszor találkoznak olyan szakemberekkel, akik elutasítóak, vagy egyenesen veszélyesnek tartják ezt az utat – még akkor is, ha a szülő alaposan tájékozódott. „Szomorúan tapasztalom, hogy a szülők sokszor ítélkezéssel, lenéző hozzáállással szembesülnek az egészségügyi dolgozók részéről, és gyakran hangzanak el olyan mondatok, mint »azonnal adjanak neki húst és tojást« vagy »ezzel csak veszélyeztetik a gyereket, azonnal hagyják abba«, ugyanakkor a növényi étrendhez kapcsolódó konstruktív tanácsokat nem kapnak” – osztja meg velünk tapasztalatait Ádám Judit MSc, a Peonia Egészségközpont dietetikusa. Emellett a családi ebédeken vagy a játszótéri beszélgetések során is gyakran kell magyarázkodni.

Tévhitből van elég…

A leggyakoribb tévhitek közé tartozik, hogy egy vegán vagy vegetáriánus baba biztosan alultáplált lesz, vagy hogy nem fog normálisan enni vagy fejlődni növényi étrend mellett. Gyakran hallani azt is, hogy „a gyereknek hús kell a fejlődéshez”. A szakember szerint ezek a kijelentések azonban ma már nem állják meg a helyüket, mert a növényi étrendet követő gyermekek is egészségesen fejlődhetnek, ha az étrend kiegyensúlyozott, megfelelő energiát, makro- és mikrotápanyagot biztosít. De elsőként tisztázzuk a fogalmakat!

• „A növényi alapú étrend a növényi eredetű élelmiszereket előtérbe helyező táplálkozási séma, amelyben legnagyobb súllyal, de nem kizárólagosan szerepelnek a következők: zöldségek és gyümölcsök, gabonafélék, olajos magvak és olajok.
• A vegetarianizmus a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásán alapuló táplálkozási irányzat, mely nem egységes, hanem több különböző étrendi séma összefoglaló neve.
• Ezen belül az etikai veganizmus egy filozófiai szemlélet, melynek követői nem csak az állati eredetű élelmiszereket kerülik, de kizárják életmódjukból az olyan szokásokat és termékeket is, melyek az állatok kizsákmányolásával vagy a velük szemben való kegyetlenséggel járnak.”

Mit mondanak a szakemberek?

„Míg egyes tanulmányok megkérdőjelezik a vegetariánus étrendek biztonságosságát a gyermekek számára, addig például az olasz, a brit és az amerikai dietetikai szervezetek véleménye szerint a jól megtervezett vegetáriánus étrend minden életszakaszban (beleértve a csecsemő- és kisgyermekkort) alkalmas lehet a tápanyagszükséglet biztosítására” – mondja Ádám Judit, de hozzáteszi azt is, hogy abban a legtöbb szakember egyetért, hogy minél fiatalabb a gyermek és minél szigorúbb a növényi étrend, annál nagyobb az egészségügyi kockázat.

A legfrissebb hazai csecsemőtáplálási irányelv így fogalmaz: „Az állati eredetű élelmiszereket egyáltalán nem tartalmazó, úgynevezett vegán diéta mind a szoptató anya, mind pedig a csecsemő számára kerülendő. Amennyiben a család a részletes felvilágosítás ellenére ragaszkodik a csecsemő vegán diétájához, akkor az csak megfelelő tervezéssel, szigorú ellenőrzéssel (dietetikus és orvos bevonásával) megengedhető.”  

Ugyanakkor sajnos gyakran előfordul, hogy a szülő nem mondja el az őket gondozó szakembereknek, hogy vega/vegán étrendet követnek. „Hazánkban kevés szakember foglalkozik ezzel a témával célzottan, és az alapellátásban a gyermekorvosi/védőnői ellátásnak sem mindennapi része a növényi alapú táplálási tanácsadás – hívja fel a figyelmet a szakember. – Ezzel szemben nekünk, dietetikusoknak a feladatunk a csecsemő tápláltsági állapotának felmérése, a szülők edukációja az alapanyagválogatásról, ételkészítésről, a megfelelő étrend összeállításáról és – optimálisan a védőnővel együttműködve – a gyermek gyarapodásának, fejlődésének, táplálásának nyomonkövetése.”

Milyen tápanyagokra kell kiemelten figyelni?

A vegetáriánus étrend – megengedőbb volta miatt – sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint egy teljesen vegán étrend. Ádám Judit kérésünkre összefoglalta, mely tápanyagok kulcsfontosságúak egy baba növényi alapú étrendjében:

Energia: A növényi alapú étrendek alacsonyabb energiasűrűségűek lehetnek, mint a hagyományos vegyes étrend. Ennek az az oka, hogy a gyümölcsök, zöldségek és a gabonafélék természetükből fakadóan kevesebb zsírt és energiát tartalmaznak, mint az állati eredetű termékek. Ebből adódóan a dietetikus szakemberek kerülendőnek tartják csecsemőkorban a szigorúan nyers és a makrobiotikus étrend követését, ezek ugyanis túlzottan korlátozóak ahhoz, hogy a gyermek energiaszükségletét biztosítani tudják.

Fehérjék: A csecsemők viszonylag alacsony fehérjeszükségletének kielégítése növényi étrenddel is könnyedén megvalósítható. A vegetáriánus étrendben a tojás és a tejtermékek, míg vegán étrendben a hüvelyesek, gabonafélék és a magvak lehetnek értékes forrásai a fehérjéknek. Minden növény tartalmazza a szervezetünk számára esszenciális aminosavakat, de eltérő arányban. 

Omega-3 zsírsavak: A linolsav és alfa-linolénsav esszenciális zsírsavak, vagyis a szervezet nem képes megfelelő mennyiségben előállítani. Szerencsére mindkettő megtalálható a vegán étrend alapanyagaiban is, pl. olajos magvakban, növényi olajokban. Az alfa-linolénsavban lévő DHA az idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen, de a vegán nők DHA-szintje a várandósság alatt, valamint az anyatejükben mért szint jelentősen alacsonyabb lehet a mindenevő nőkhöz képest, ezért kiemelt fontosságú a DHA kiegészítő szedése.

Mikrotápanyagok: Az első 4-6 hónapban az anyatej vagy tápszer biztosítja a csecsemő vitamin- és ásványi anyag szükségletét. Növényi alapú étrend követése esetén azonban egyes mikrotápanyagok, például a B12-vitamin jelenléte elégtelen lehet az anyatejben is, valamint a gyermeknél is felmerül a jód, vas, cink, kalcium, B12-, D-, B2- és A-vitaminok hiányának kockázata.

Ezek közül most néhány fontosabbra, valamint érdekesebbre kitérünk a teljesség igénye nékül:

D-vitamin: A D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, a szervezetünk szintetizálja a napsugárzás hatására. Az anyatej D-vitamin tartalma alacsony. Hiányállapot következtében a csontanyagcsere és az immunrendszer működése is kárt szenved. Csecsemőkorban a D-vitamin javasolt napi bevitele 4-500 NE a hazai konszenzus szerint. A D-vitamin két formája közül (D2 és D3) a D3-vitamin hasznosul jobban, melynek létezik vegán formulája is.

B12-vitamin: A B12-vitamin pótlása nem csak vegán, hanem vegetáriánus csecsemőknek is javasolt, mivel a tejtermékek és a tojás bevitele sem elégséges a szükséglet biztosításához. Hiánya súlyos és visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást is okozhat az első életévben, ezért pótlása nélkülözhetetlen.

Vas: A vashiány a leggyakoribb hiányállapot a csecsemőkorban. 6 hónapos korra a baba születéskori vastartalékai csökkennek, hiánya hosszú távú fejlődési eltérésekhez vezethet. Az anyatej nem fedezi a szükségletet. A vegán étrend problémája, hogy a növényi ételek nem-hem vasat tartalmaznak (nem úgy, mint az állati források). A „Popeye-mítosz” a vegán közösségekben a mai napig gyakori tévhit: a spenótfaló tengerész viszont nem a zöld levelesben lévő vasból nyerte az erejét, annak hasznosulása ugyanis többnyire elenyésző, és ez még C-vitamin hozzáadásával sem ellensúlyozható teljesen. De minden vasforrást érdemes C-vitaminban dús gyümölccsel/zöldséggel is együtt fogyasztani, mert duplájára, sőt egyes esetekben kilencszeresére javíthatja a vashasznosulást! Vannak azonban olyan trükkök, melyekkel a biológiai hasznosulás jelentősen javítható: ilyen a gabonák hántolása, a fermentálás, az áztatás, a gyorsfőző edényben (kuktában) való elkészítés és a csíráztatás is.

Milyen jelei lehetnek a hiányállapotoknak?

Ha egy baba nem kap elegendő tápanyagot a fentiekből, annak egy idő után látható jelei jelentkeznek. „A testi vagy adott esetben idegrendszeri tünetek néha fokozatosan, máskor hirtelen jelentkeznek – figyelmeztet a szakember. – Intő jel lehet a nyugtalanság, ingerlékenység, gyenge izomtónus, gyarapodási vagy fejlődési elmaradás, fogzási késés, emésztési és bőrpanaszok, gyakori fertőzések stb. Fontos azonban leszögezni, hogy a tünetek nem specifikusak, tehát több különböző tápanyag hiánya is okozhat hasonló tüneteket, ezért mindig érdemes orvosi vizsgálattal is megerősíteni a felmerült gyanút. Illetve vegetáriánus vagy vegán hozzátáplálás tervezésekor érdemes már előre preventíven gondolkodni és a kezdetektől szakember segítségével állítani össze a baba táplálását.”

Hogyan kezdjük el a hozzátáplálást növényi alapom?

A hozzátáplálás növényi alapon is ugyanúgy kezdődhet, mint más esetben. Hagyományosan a magyaros hozzátáplálásban gyümölcs- és zöldségpürékkel szoktunk kezdeni – ez a vegán hozzátáplálásban sincsen másként, azonban a szakember szerint ilyenkor érdemes a kalóriasűrűségre figyelni, tehát a szénhidrátban (burgonya, édesburgonya, sütőtök), fehérjében (vöröslencse, bab, csicseriborsó) és zsírban (magvajak, avokádó) dúsabb táplálékot is bevezetni, illetve nem szabad túl sokáig halogatni a növényi olajjal való dúsítást, és a gabonafélék (köles, zab, rizs, búza) adását sem. A fentieken túl pedig fontos kiemelni, hogy az igény szerinti szoptatás a csecsemő legalább 12 hónapos koráig segít a megfelelő energia- zsír- és kálcium-ellátottság biztosításában. 

Étrend-kiegészítők – igen vagy nem?

Ahogy fentebb is szót ejtettünk róla, vegán étrend esetén bizonyos kiegészítők elengedhetetlenek, különösen a B12, D-vitamin, esetenként vas és omega-3 zsírsavak. Vegetáriánus étrendnél is érdemes lehet D-vitamint és vasat kiegészítésként adni, de ez nem feltétlenül a növényi étrend hibája.

Allergének bevezetése

Egy másik fontos téma, hogy mi legyen az allergia-megelőzéssel? A vegán étrendben ugyanis elmarad a gyakori allergének közül például a tejtermékek, halak, tojás bevezetése.

„A sikeres allergiaprevenció érdekében kiemelten fontos a legalább 6 hónapos korig tartó anyatejes táplálás, valamint a gyakori allergének bevezetése a csecsemő étrendjébe 12 hónapos kora előtt” – mondja Ádám Judit, és hozzáteszi, a vonatkozó vizsgálatok már alátámasztották, hogy az anyai eliminációs (allergéneket elhagyó) étrend, illetve a hozzátáplálás során késleltetett allergénbevezetés kifejezetten fokozza a csecsemő táplálékallergiájának kockázatát. „A korszerű ajánlás tehát mind az alacsony, mind a magas kockázatú csecsemők számára az, hogy ne késleltessük a gyakori élelmiszer-allergének, mint például a tehéntej, a tojás és a földimogyoró bevezetését 1 éves koron túlra. Megfontolandó, hogy vegán csecsemőnél is megtörténjen a bevezetés legalább a tolerancia kialakulásáig, hiszen előbb-utóbb a gyermek találkozhat majd az allergénnel (bölcsődében, óvodában, étteremben, vendégségben) és kialakulhat komolyabb allergiás reakció is.”

Összegzés

Bár az egészségügyi dolgozók nem fogják kifejezetten ajánlani ezt az étrendet, a vegetáriánus vagy vegán hozzátáplálás a megfelelő ismeretek birtokában egy teljes értékű, biztonságos út is lehet. A kulcs a tudatosság, a nyitottság, és az, hogy ne féljünk kérdezni, szakemberhez fordulni. „A vegetáriánus és vegán családok sokszor titkolják a szakemberek előtt, hogy milyen étrendet követnek, mert félnek a támadó hozzáállástól, vagy mert úgy gondolják, hogy úgysem tudnak segíteni. Nekik üzenem, hogy egyre többen vannak támogató szemléletű, ítélkezésmentes és a témában gyakorlott dietetikusok, forduljanak hozzánk bizalommal!”

The post Hozzátáplálás növényi alapon: veszélyes divatmajmolás vagy tényleges kockázat? first appeared on nlc.